MTA: Az Állami Számvevőszék pink education jelenségről írt elemzése megalapozatlan és káros
„A Bizottság álláspontja szerint az Állami Számvevőszék 2022-ben közzétett ››Pink education‹‹ jelenség Magyarországon?! A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai című elemzése mind kérdésfeltevésében, mind kiindulópontjában és következtetéseiben megalapozatlan, továbbá káros hatással van a férfiak és nők közötti egyenlőségre és az esélyegyenlőségről való gondolkodásra is” – adott ki a honlapján gondosan eldugott közleményt a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban nagy port kavart ÁSZ-jelentésről.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint „a nők jelentős túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz (...). Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken.”
A jelentést számos oktatáskutató és szociológus ízekre szedte, miután a Népszava hetekkel az írás megjelenése után, augusztus végén rábukkant az egyébként majdnem a totális érdektelenségben elsüllyedt dokumentumra. Ezután már nem volt megállás, nemcsak az összes jelentős sajtóorgánum foglalkozott a számvevők jelentésével, hanem a szakmailag kisebb-nagyobb mértékben érintett tudósok is posztolták véleményeiket a saját közösségimédia-oldalaikon, honlapjaikon.
Kifogásolták az írás szakmaiságát, következtetéseit, módszertanát, valamint felhívták a figyelmet arra is, hogyan szolgálja a számvevők jelentése inkább a feltételezett politikai célokat, mint a tudományt. Az MTA mindeddig hallgatott, viszont a honlapjukra most felkerült, de a dátum szerint szeptember 14-én kelt dokumentum szerint vizsgálóbizottságot állított fel annak érdekében, hogy állást tudjon foglalni.
Az MTA vizsgálóbizottságának a probléma hetekig tartó elemzése után ezek lettek a legfontosabb következtetései:
- A magyar tudományos életben még mindig rosszabb a nők esélye arra, hogy ugyanolyan szakmai elismerést és lehetőséget kapjanak, mint a férfiak.
- A szülők és pedagógusok rutinszerűen megerősítik a társadalom múltból örökölt sztereotip elvárásait és velük együtt a patriarchális társadalmi struktúrát.
- Ez a társadalmi környezet befolyásolja, sőt sok esetben alapvetően meghatározza a fiatal nők tanulmányait és szakmai pályáját.
- Az ÁSZ elemzése megalapozatlan, és káros hatással van a férfiak és nők közötti egyenlőségre.
- A férfiak alacsonyabb arányú részvétele a felsőoktatásban nem a nők enyhe felülreprezentáltsága miatt van.
- A nemi sztereotípiák tényként való beállítása ártalmas a társadalom és a tudomány működése szempontjából.
- A szövegben olvasható következtetések, legyen szó termékenységi mintákról vagy a versenyképességről, tudományosan nem megalapozottak.
A Qubit ezeket a cikkeket jelentette meg eddig a témában:
* * *
Forró őszünk van, de vajon hogyan oldható meg a pedagóguskrízis? Hova vezet az erőltetett iskolai központosítás? Tényleg egyfajta kasztrendszerszer felé tart az ország? Októberi tudományos estünkre a magyar közoktatás problémáival készülünk: öt okos kutatóval, négy előadással, vitával és kerekasztallal, zárásként pedig improvizatív zenével és bárral. Mindez izgalmas helyszínen, a margitszigeti Kristályban vár majd rátok október 4-én, kedden 18:00-tól. Jegyeket itt tudtok venni, gyertek el, jó lesz!
