MTA: Az Állami Számvevőszék pink education jelenségről írt elemzése megalapozatlan és káros

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

„A Bizottság álláspontja szerint az Állami Számvevőszék 2022-ben közzétett ››Pink education‹‹ jelenség Magyarországon?! A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai című elemzése mind kérdésfeltevésében, mind kiindulópontjában és következtetéseiben megalapozatlan, továbbá káros hatással van a férfiak és nők közötti egyenlőségre és az esélyegyenlőségről való gondolkodásra is” – adott ki a honlapján gondosan eldugott közleményt a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban nagy port kavart ÁSZ-jelentésről.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint „a nők jelentős túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz (...). Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken.” 

A jelentést számos oktatáskutató és szociológus ízekre szedte, miután a Népszava hetekkel az írás megjelenése után, augusztus végén rábukkant az egyébként majdnem a totális érdektelenségben elsüllyedt dokumentumra. Ezután már nem volt megállás, nemcsak az összes jelentős sajtóorgánum foglalkozott a számvevők jelentésével, hanem a szakmailag kisebb-nagyobb mértékben érintett tudósok is posztolták véleményeiket a saját közösségimédia-oldalaikon, honlapjaikon. 

Kifogásolták az írás szakmaiságát, következtetéseit, módszertanát, valamint felhívták a figyelmet arra is, hogyan szolgálja a számvevők jelentése inkább a feltételezett politikai célokat, mint a tudományt. Az MTA mindeddig hallgatott, viszont a honlapjukra most felkerült, de a dátum szerint szeptember 14-én kelt dokumentum szerint vizsgálóbizottságot állított fel annak érdekében, hogy állást tudjon foglalni.

Az MTA vizsgálóbizottságának a probléma hetekig tartó elemzése után ezek lettek a legfontosabb következtetései: 

  • A magyar tudományos életben még mindig rosszabb a nők esélye arra, hogy ugyanolyan szakmai elismerést és lehetőséget kapjanak, mint a férfiak. 
  • A szülők és pedagógusok rutinszerűen megerősítik a társadalom múltból örökölt sztereotip elvárásait és velük együtt a patriarchális társadalmi struktúrát. 
  • Ez a társadalmi környezet befolyásolja, sőt sok esetben alapvetően meghatározza a fiatal nők tanulmányait és szakmai pályáját. 
  • Az ÁSZ elemzése megalapozatlan, és káros hatással van a férfiak és nők közötti egyenlőségre. 
  • A férfiak alacsonyabb arányú részvétele a felsőoktatásban nem a nők enyhe felülreprezentáltsága miatt van. 
  • A nemi sztereotípiák tényként való beállítása ártalmas a társadalom és a tudomány működése szempontjából. 
  • A szövegben olvasható következtetések, legyen szó termékenységi mintákról vagy a versenyképességről, tudományosan nem megalapozottak. 

A Qubit ezeket a cikkeket jelentette meg eddig a témában:

* * *
Forró őszünk van, de vajon hogyan oldható meg a pedagóguskrízis? Hova vezet az erőltetett iskolai központosítás? Tényleg egyfajta kasztrendszerszer felé tart az ország? Októberi tudományos estünkre a magyar közoktatás problémáival készülünk: öt okos kutatóval, négy előadással, vitával és kerekasztallal, zárásként pedig improvizatív zenével és bárral. Mindez izgalmas helyszínen, a margitszigeti Kristályban vár majd rátok október 4-én, kedden 18:00-tól. Jegyeket itt tudtok venni, gyertek el, jó lesz!