A BirdLife International négyévente ad ki jelentést a világ madárvilágának állapotáról. A most megjelent 2022-es beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és intenzívebbé válása a fajok 73 százalékát fenyegeti.

A madárvédelem jelszava alatt a természetes élőhelyekre is fókuszáló nemzetközi szervezet jelentésében a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás szerepel még a jelentősebb veszélyforrások között.

A jelentés szerint a madárfajok 49 százalékának populációi vészesen csökkenek világszerte, miközben csupán 6 százalékuknál tapasztalható némi növekedés. Egyértelműnek látszik az is, hogy minden nyolcadik fajt fenyegeti a kihalás veszélye. Ezek többsége szigeteken élő endemikus faj, de egyre több madár pusztul ki a nagyobb szárazföldi területekről is, különösen a trópusi régiókban. Etiópiában például a gyepterületek termőfölddé alakítása miatt 2007 óta 80 százalékkal csökkent az őshonos szomáli pacsirták (Heteromirafra archeri) száma.

Észak-Amerikában 1970 óta hozzávetőlegesen 2,9 milliárd egyedet (a madárlétszám 29 százalékát) pusztítottak el. A világ más részein hasonlóan borús a kép: 1980 óta Európában 600 millió egyedet jelentő 19 százalékkal csökkent a madárpopuláció létszáma, és a korábban nagy számban előforduló fajok, például a fecskék és a szalonkák is a kihalás szélére kerültek. Európában a legjelentősebb csökkenés az agrártájakon élő madarak korében mutatkozik: a populáció lefeleződött a fokozott gépesítés, a vegyszerek használata és a természetes élőhelyek termőfölddé alakítása miatt. Ausztráliában 2000 és 2016 között pedig tengeri madárfajok létszámában mutatkozott 43 százalékos csökkenés.

A BirdLife jelentése leszögezi, hogy a madarak az egészséges ökoszisztémák sarokkövei, így eltűnésüknek számtalan negatív következménye lesz. Szárazföldi fajok egyebek mellett kulcsszerepet töltenek be a flóra megújulásában, a tengeri madarak pedig a tápanyagkörforgásban, többek közt fenntartva a korallzátonyok egészségét. A világ madárvilágának állapotáról szóló előző, 2018-ban kiadott jelentés még a madárfajok 40 százalékának visszaszorulását detektálta világszerte, mostanra ez az arány elérte a 49 százalékot.

Az erdő- és bozóttüzek az idei jelentésben a korábbi kiadásoknál hangsúlyosabban szerepelnek. Az utóbbi években egymást követő hőhullámok, aszályok és árvizek széles körű fajkihaláshoz vezethetnek – figyelmeztetnek a kutatók, kiemelve a természeti és éghajlati válságok egyidejű kezelésének fontosságát.
A madárpopulációk egészségét egyre több bizonyíték köti össze az emberi egészséggel. A Covid-19 figyelmeztet arra, hogy mi történhet, ha továbbra is pusztítjuk a természetet, mivel a zoonózisok 70 százaléka a vadon élő állatoktól származik. A madárinfluenza magas patogenitású változatai egyértelműen az intenzív gazdálkodás eredményei, állítják a kutatók..

Némi derűre ad okot, hogy a BirdLife jelentése szerint 1993 óta 21-32 madárfaj halt volna ki, ha nem lép közbe a szervezett természetvédelem

A jelentés szerint a legnagyobb veszélyben az Afrika középső és déli részén honos kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius), a dél-amerikai hárpia (Harpia harpyja), valamint a Közép-Amerika nyugati régióiban élő sárgatarkójú amazon (Amazona auropalliata) áll.

E fajok mellett az indiai kis florikán (Sypheotides indicus), továbbá a bahamai veréb (Setophaga flavescens) is a kihalás szélére sodródott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: