A Földön minden nyolcadik madárfajt fenyegeti a kihalás
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A BirdLife International négyévente ad ki jelentést a világ madárvilágának állapotáról. A most megjelent 2022-es beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és intenzívebbé válása a fajok 73 százalékát fenyegeti.
A madárvédelem jelszava alatt a természetes élőhelyekre is fókuszáló nemzetközi szervezet jelentésében a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás szerepel még a jelentősebb veszélyforrások között.
A jelentés szerint a madárfajok 49 százalékának populációi vészesen csökkenek világszerte, miközben csupán 6 százalékuknál tapasztalható némi növekedés. Egyértelműnek látszik az is, hogy minden nyolcadik fajt fenyegeti a kihalás veszélye. Ezek többsége szigeteken élő endemikus faj, de egyre több madár pusztul ki a nagyobb szárazföldi területekről is, különösen a trópusi régiókban. Etiópiában például a gyepterületek termőfölddé alakítása miatt 2007 óta 80 százalékkal csökkent az őshonos szomáli pacsirták (Heteromirafra archeri) száma.
Észak-Amerikában 1970 óta hozzávetőlegesen 2,9 milliárd egyedet (a madárlétszám 29 százalékát) pusztítottak el. A világ más részein hasonlóan borús a kép: 1980 óta Európában 600 millió egyedet jelentő 19 százalékkal csökkent a madárpopuláció létszáma, és a korábban nagy számban előforduló fajok, például a fecskék és a szalonkák is a kihalás szélére kerültek. Európában a legjelentősebb csökkenés az agrártájakon élő madarak korében mutatkozik: a populáció lefeleződött a fokozott gépesítés, a vegyszerek használata és a természetes élőhelyek termőfölddé alakítása miatt. Ausztráliában 2000 és 2016 között pedig tengeri madárfajok létszámában mutatkozott 43 százalékos csökkenés.
A BirdLife jelentése leszögezi, hogy a madarak az egészséges ökoszisztémák sarokkövei, így eltűnésüknek számtalan negatív következménye lesz. Szárazföldi fajok egyebek mellett kulcsszerepet töltenek be a flóra megújulásában, a tengeri madarak pedig a tápanyagkörforgásban, többek közt fenntartva a korallzátonyok egészségét. A világ madárvilágának állapotáról szóló előző, 2018-ban kiadott jelentés még a madárfajok 40 százalékának visszaszorulását detektálta világszerte, mostanra ez az arány elérte a 49 százalékot.
Az erdő- és bozóttüzek az idei jelentésben a korábbi kiadásoknál hangsúlyosabban szerepelnek. Az utóbbi években egymást követő hőhullámok, aszályok és árvizek széles körű fajkihaláshoz vezethetnek – figyelmeztetnek a kutatók, kiemelve a természeti és éghajlati válságok egyidejű kezelésének fontosságát.
A madárpopulációk egészségét egyre több bizonyíték köti össze az emberi egészséggel. A Covid-19 figyelmeztet arra, hogy mi történhet, ha továbbra is pusztítjuk a természetet, mivel a zoonózisok 70 százaléka a vadon élő állatoktól származik. A madárinfluenza magas patogenitású változatai egyértelműen az intenzív gazdálkodás eredményei, állítják a kutatók..
Némi derűre ad okot, hogy a BirdLife jelentése szerint 1993 óta 21-32 madárfaj halt volna ki, ha nem lép közbe a szervezett természetvédelem
A jelentés szerint a legnagyobb veszélyben az Afrika középső és déli részén honos kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius), a dél-amerikai hárpia (Harpia harpyja), valamint a Közép-Amerika nyugati régióiban élő sárgatarkójú amazon (Amazona auropalliata) áll.
E fajok mellett az indiai kis florikán (Sypheotides indicus), továbbá a bahamai veréb (Setophaga flavescens) is a kihalás szélére sodródott.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Európában minden ötödik madárfaj veszélyeztetett
A BirdLife International hétfőn megjelent Vörös Listája szerint az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya, elsősorban az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt.
23 fajt nyilvánítottak kihaltnak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata szerint 11 madár- , 1 denevér-, 2 hal-, 8 kagyló- és 1 növényfajból ma már egyetlen példány sem él az ország területén.
Az erdőirtások szinte biztosan kipusztítják a hárpiát, a Föld legnagyobb ragadozó madarát
A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.
