1 millió éves DNS-t sikerült izolálni az antarktiszi tengerfenék üledékéből

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az üledékként konzerválódott ősi DNS (sedimentary ancient DNA, sedaDNA) izolálása az archeogenetikai kutatások egyik legújabb csodafegyvere. A Science Alert hétfőn, október 10-én ismertette azt a tudományos szenzációt, amely szerint egy népes nemzetközi kutatócsoport az Antarktika szárazföldtől északra található tengerfenékről vett mintákból sikeresen nyerte ki a diatómának nevezett, ősi mikroalgák üledékes DNS-eit, amelyek közül a legősibbet 1 millió évesre datálták. 

környezeti DNS (environmental DNA vagy eDNS) mintájára az üledékes DNS (sedaDNA) módszertana is arra épül, hogy az élőlények (állatok, növények, gombák és mikrobák) saját örökítőanyagukkal szennyezik környezetüket. Az ember esetében óránként ez átlagosan 40 ezer bőrsejtet jelent.

A genetikai információt hordozó szerves törmelék nagy része ugyan nem marad fenn még napokig sem, de a szerencsés véletlenek összejátszása és a tartós hideg részben vagy egészben konzerválhatja a DNS-t. 

Mai mikroalgák egy mikroszkóppal készített felvételenFotó: Wikipédia

A mostani eredmény nem csak azért számít szenzációsnak, mert az eddigi legrégebbi, az északi-sarkköri területek permafrosztjából, illetve barlangtalajokból előkerült ősi DNS-ek csupán 600 ezer évesek. Hanem azért is, mert a Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint az új eredmények alapján rekonstruálni lehet, hogy milyen ökológiai változások történtek a Déli-sarkvidéken az elmúlt 1 millió évben. Így azt is, hogy milyen hatással voltak a felmelegedéssel vagy épp lehűléssel járó klímaváltozások a tengeri ökoszisztémákra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: