Már 6500 éve is pusztítottak az állatról emberre terjedő fertőzések
Egy 1313 őskori embermaradványból kinyert DNS-minta elemzésén alapuló friss tanulmány szerint az állattenyésztés elterjedésével váltak tömegessé a zoonózisok.
archeogenetika
Káprázatos arcrekonstrukció készült a mai Belgium területén 10 ezer évvel ezelőtt élt nőről
A világosabb tónusú bőr és a világítóan kék szemek arra utalnak, hogy a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető populáció a fenotípust tekintve korántsem volt annyira homogén, mint azt eddig gondolták.
Ősi DNS-mintákból tárták fel, hogyan változott meg az Alföld társadalma 6000 évvel ezelőtt
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
Egy „lélekszobrász” bemondása alapján ment végig a fél magyar sajtón, hogy megtalálták Mátyás király csontvázát
Még a Magyarságkutató Intézet sem volt hajlandó megerősíteni saját munkatársának elméletét, miszerint Hunyadi Mátyásé lehet a fehérvári királycsontok között talált koponya. A hír a nemzetközi sajtóba is átszivárgott, de az MTA szerint nincs tudományos alapja.
Áttörő felfedezés: már a kőkorszaki európaiak is áthajózhattak Afrikába
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
A Selyemúton érkezve hódították meg az ókori Kínát a házi macskák
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
Egészen a vaskorig sötét bőrűek voltak az európaiak, jóval tovább, mint eddig gondoltuk
Többszáz, európai DNS-minta vizsgálata azt mutatta, hogy a szőke, fehér, kékszemű európai jóval később jelent meg, mint azt eddig tudtuk.
Egy 6500 évvel ezelőtti kaukázusi népcsoporthoz nyúlik vissza az indoeurópai nyelvcsalád eredete, állítja egy archeogenetikai kutatás
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Békésen élhettek egymás mellett az avar kori Kárpát-medence európai és ázsiai származású közösségei
Az eltérő génállomány ellenére a két vizsgált 8. századi település lakosainak szokásai és életmódja nagyon hasonló volt, és nem alakultak ki párhuzamos társadalmak.
Legalább háromszor keveredtek a kihalt gyenyiszovaiak a modern emberekkel
A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Barna bőre, kék szeme és göndör haja volt a csecsemőnek, aki 17 ezer évvel ezelőtt halt meg a mai Olaszország területén
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
Gyenyiszovai gének segítik az 50 ezer éve elszigetelődött pápua új-guineaiak túlélését
Az őslakók genomjának 5 százalékát kitevő ősi DNS-állomány az alkalmazkodás kulcsa, derítette ki egy nemzetközi kutatás.
Egyedülálló kutatás tárta fel közel 300 avar kori sír teljes genetikáját és családi viszonyait a Kárpát-medencében
A kutatók négy, a 6-9. századból származó alföldi temetkezési helyről, több száz csontvázból vettek genetikai mintát, és eredményeik először adnak részletes képet az avar kori társadalom szerveződéséről. A Nature-ben megjelent kutatásról a vezető régésszel, Rácz Zsófiával beszélgettünk.
74-szer módosította a hun–magyar rokonságról szóló posztját Debrecen fideszes képviselője, de még így sem jutott el az igazságig
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A nagy magyar Pannonia-kutatásból végre kiderülhet, mit is adtak nekünk a rómaiak
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.