
Már 6500 éve is pusztítottak az állatról emberre terjedő fertőzések
Egy 1313 őskori embermaradványból kinyert DNS-minta elemzésén alapuló friss tanulmány szerint az állattenyésztés elterjedésével váltak tömegessé a zoonózisok.
Egy 1313 őskori embermaradványból kinyert DNS-minta elemzésén alapuló friss tanulmány szerint az állattenyésztés elterjedésével váltak tömegessé a zoonózisok.
A világosabb tónusú bőr és a világítóan kék szemek arra utalnak, hogy a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető populáció a fenotípust tekintve korántsem volt annyira homogén, mint azt eddig gondolták.
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
Még a Magyarságkutató Intézet sem volt hajlandó megerősíteni saját munkatársának elméletét, miszerint Hunyadi Mátyásé lehet a fehérvári királycsontok között talált koponya. A hír a nemzetközi sajtóba is átszivárgott, de az MTA szerint nincs tudományos alapja.
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
Többszáz, európai DNS-minta vizsgálata azt mutatta, hogy a szőke, fehér, kékszemű európai jóval később jelent meg, mint azt eddig tudtuk.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Az eltérő génállomány ellenére a két vizsgált 8. századi település lakosainak szokásai és életmódja nagyon hasonló volt, és nem alakultak ki párhuzamos társadalmak.
A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
Az őslakók genomjának 5 százalékát kitevő ősi DNS-állomány az alkalmazkodás kulcsa, derítette ki egy nemzetközi kutatás.
A kutatók négy, a 6-9. századból származó alföldi temetkezési helyről, több száz csontvázból vettek genetikai mintát, és eredményeik először adnak részletes képet az avar kori társadalom szerveződéséről. A Nature-ben megjelent kutatásról a vezető régésszel, Rácz Zsófiával beszélgettünk.
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.