Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A ma magyarul beszélők ősei az Ural-hegység nyugati lábánál éltek, és onnan indultak útnak az első évezred második felében – támasztja alá egy most megjelent populációgenetikai kutatás a finnugor eredet nyelvészeti és régészeti érveit.
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.