A Kárpát-medencében elsősorban különlegesen díszített kerámiaművességéről ismert populáció tagjai egy járványos betegségben veszíthették életüket.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
A spanyolországi Sevilla közelében 2008-ban felfedezett maradványok genetikai elemzése átírja az öt ezer évvel ezelőtti társadalmi berendezkedésről szóló eddigi elméleteket.
Az ékszert egy 20 ezer éve élt nő hordhatta vagy készíthette. Mindez most először az értékes tárgy tönkretétele nélkül derült ki, köszönhetően egy új, az ősi DNS kinyerésére szolgáló eljárásnak, aminek kidolgozásában a friss Nobel-díjas Svante Pääbo is szerepet játszott.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
Minden jel szerint a modern emberek mellett egymással is keveredtek a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek.
366 régészeti lelőhely 3507 csontvázának elemzése alapján egy nemzetközi kutatócsoport a laktóztolerancia elterjedésével magyarázza a több ezer évvel ezelőtti akcelerációt.
A Connecticut állambeli Griswoldban elhunyt John Barbert azért tartották kortársai vérszívó szörnyetegnek, mert tuberkulózisban szenvedett.
A kutatók nem csak az eddigi korrekordot döntötték meg, de eredményeik alapján rekonstruálható, hogy milyen hatással voltak az elmúlt 1 millió év klímaváltozásai a tengeri ökoszisztémákra.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének most publikált őstörténeti kutatásai a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán feltárt temetkezések anyagát vizsgáltak.
A svédországi Västernorrlands Museum tárlatán kiállított 3D nyomtatással rekonstruált nő a földművelést halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kiegészítő népességhez tartozhatott.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.