Rekonstruálták a vámpírként elhantolt 18. századi férfi arcát
A Connecticut állambeli Griswoldban elhunyt John Barbert azért tartották kortársai vérszívó szörnyetegnek, mert tuberkulózisban szenvedett.
archeogenetika
1 millió éves DNS-t sikerült izolálni az antarktiszi tengerfenék üledékéből
A kutatók nem csak az eddigi korrekordot döntötték meg, de eredményeik alapján rekonstruálható, hogy milyen hatással voltak az elmúlt 1 millió év klímaváltozásai a tengeri ökoszisztémákra.
Magyar kutatók genetikailag bizonyították, hogy a honfoglalók egy része tényleg a Volga-Urál régióból származott
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének most publikált őstörténeti kutatásai a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán feltárt temetkezések anyagát vizsgáltak.
Rekonstruálták egy 4000 évvel ezelőtt élt skandináv nő arcát, testét és ruházatát
A svédországi Västernorrlands Museum tárlatán kiállított 3D nyomtatással rekonstruált nő a földművelést halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kiegészítő népességhez tartozhatott.
Magyar kutatók segítettek meghatározni a mai lovak őseinek eredetét
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Több mint egymillió éves, zápfogakból nyert DNS-minták tárják fel a mamutok evolúcióját
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.
Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Létezik-e „Árpád-házi gén”?
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
Már az avar korban is rokonsági alapon szerveződhetett az elit
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Már a barlangi medvét is az ember pusztította ki 24 ezer éve
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Magyar és észt kutatók genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére
A ma magyarul beszélők ősei az Ural-hegység nyugati lábánál éltek, és onnan indultak útnak az első évezred második felében – támasztja alá egy most megjelent populációgenetikai kutatás a finnugor eredet nyelvészeti és régészeti érveit.
Hosszú és kalandos nyomozással derítette ki egy magyar kutató, hogyan lett szupergyom a parlagfű
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.