Az allergiások kínjain is enyhíthet az inváziós kártevő terjedését vizsgáló új magyar kutatás
Az allergén ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egyik eredeti, szintén Észak-Amerikában honos kártevője a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), amely az utóbbi években megjelent Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában is, 2020-ban pedig a Növényvédelmi Intézet kutatói Budapest területén, Soroksár környékén dokumentálták az előfordulást.
A szakirodalom szerint a parlagfű-olajosbogár lárvája a növény leveleit rágva mintegy 30 százalékkal csökkenti a parlagfű pollentermelését, így a pollenszórás dinamikáját, jelentős könnyebbséget okozva így az allergiásoknak.
Az inváziós rovar azonban a parlagfű mellett Európában más fészkes virágzatú növényeket, így a napraforgót is károsítja, az eddigi kutatások alapján ezért egyáltalán nem egyértelmű, hogy a parlagfű elleni biológiai védekezésként javasolt célzott betelepítés nem generál-e jóval jelentősebb problémákat.
A kockázatok felméréséhez mindenekelőtt a kártevő tér- és időbeli terjedéséről kell megfelelő ismereteket szerezni.
Keszthelyi Sándor, Kazinczi Gabriella és Somfalvi-Tóth Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növénytermesztési-tudományok Intézetének és Növényvédelmi Intézetének kutatói által végzett komplex elemzés annak járt utána, hogy a különféle földrajzi és meteorológiai tényezők közül mi befolyásolja leginkább a bogár térhódítását és annak ütemét. A kutatók az Agricultural and Forest Entomology folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertették eredményeiket.
„Kiderült, hogy a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány befolyásolja leginkább a parlagfű olajosbogár terjedésének irányait. Jól látszik például, hogy az Alpok vonulatánál és a Távol-Keleten is a fő domborzati elemeket követte, de követi azokat a kereskedelmi útvonalakat, országutakat, autópályákat is, ahol elsődleges tápláléka, azaz maga a parlagfű is gyakori. Az adatok alapján ráadásul azt is megállapítottuk, hogy rajzása azzal az ún. zöldtömeg képződési időszakkal esik egybe, amikor a parlagfű növekszik és virágzik, ami valamilyen szinten megnyugtató lehet a napraforgó vonatkozásában” – idézi a MATE hétfői közleménye Keszthelyi Sándor egyetemi tanárt, a tanulmány első szerzőjét.
A MATE kutatói a négyzetkilométeres felbontásban rendelkezésre álló meteorológiai adatok elemzésével azt is megállapították, hogy egy adott területen a bogárnak hány generációja fejlődhet ki egy éven belül.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: