Egy tollvonással kinyírja a kormány a mostantól telepített napelemeket

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Alapjaiban változik a napelemek telepítésének engedélyeztetési rendszere, jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a mai rendkívüli kormányinfón. A bejelentést a kormány szerdai ülése előzte meg, ahol az energiaválság kezelése volt az egyik fő téma. A kancelláriaminiszter újságírói kérdésre elmondta, hogy az újonnan telepítendő napelemek esetében megszűnik a megtermelt energia elektromos hálózatba való visszatáplálásának lehetősége. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok, akik ezután telepítenek napelemet, kizárólag a saját háztartásukat tudják majd ellátni a megtermelt energiával – vagy akkor, amikor épp süt a nap, vagy később valamilyen energiatárolós-akkumulátoros megoldással, ami  drága és nem is hatékony. Az intézkedés oka Gulyás szerint az, hogy a villamosenergia-hálózat nem tudja befogadni a napelemekből érkező energiát. A korábban befogadott igényeket a módosítás nem érinti. Gulyás szerint egyébként az úgynevezett szigetüzemű rendszerek engedélyeztetése jóval egyszerűbb lesz, mint az eddigi eljárás, még ha a beruházás megtérülése így lassulhat is.

Kérdés viszont, hogy kinek éri meg napelemet telepíteni, ha a szaldóelszámolás megszűnik, hiszen, mint arról a Qubiten korábban írtunk,  sokan épp emiatt vágtak bele a napelemes rendszerek telepítésébe. A felszerelt ad-vesz mérőóráknak köszönhetően ugyanis a rendszer mérte a hálózatról vételezett és visszatáplált energia mennyiségét is, a fogyasztónak pedig csak a különbözetet kellett fizetnie. Ez nagyjából garantálta is a megtérülést, mert a fogyasztók szemszögéből mindegy volt, hogy a napsütéses órákban hűtésre, elektromos autó töltésére vagy háztartási gépek üzemeltetésére használják-e az energiát, vagy simán visszatáplálják a rendszerbe: a számla végösszege kedvezőbben alakult, mint napelem használata nélkül.

Noha úgy tűnhet, mintha ezt a gyakorlatot Gulyás mai bejelentése húzta volna egy csapásra keresztbe, valójában a szaldóelszámolást az Európai Uniós szabályozásokkal összhangban, 2023 végével amúgy is ki kellett volna vezetni. Ez nemcsak azért lassítja majd a jövőben telepítendő napelemek megtérülési költségeit, mert nem lehet a villamosenergia-rendszert a költségek optimalizálására használni, hanem azért is, mert a jövőben telepítendő napelemekbe tulajdonképpen csak akkor éri meg beruházni, ha jelentős tárolókapacitás is kiépül azok mellé. Csakhogy a tárolókapacitás kiépítése még ma is meglehetősen drága. 

Jelenleg Magyarországon mintegy 3500 MW az összes naperőmű kapacitása, amibe a háztartási és az ipari létesítmények egyaránt beletartoznak. Előbbiek nagyjából a kapacitás harmadáért felelnek, de a támogatásoknak köszönhetően folyamatosan nő a lakossági napelemes beruházások száma. A problémát egyébként eddig sem a lakossági telepítések jelentették, hanem a másik kétharmad, a pályázatokból megvalósítható, 2022-re tervezett naperőművekkel ugyanis a megújuló termelési kapacitás országszerte elérheti a 6000 MW-ot. Ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitásának háromszorosa, ami komolyan befolyásolhatja a teljes elektromos ellátási rendszer működését. 

Lakópark FreiburgbanFotó: Wikimedia Commons

A problémát a Qubit által kérdezett szakértők szerint egyébként a villamosenergia-hálózat megújítása oldotta volna meg, azon belül is a nagyjából mintegy 100 ezer kisfeszültségű, valamint több száz közép- és nagyfeszültségű trafókörzetnek a korszerűsítése. A rendszerfelújítás helyett azonban a jelek szerint most is inkább a fejetlenség a jellemző, a villamos hálózatot ugyanis a kancelláriaminiszter szerint legfeljebb az uniós helyreállítási hitelből fejlesztik majd. A hatalmas üzemeket, irodaházakat árammal ellátni szándékozó nagyberuházóknak persze könnyen lehet, hogy a továbbiakban is bőven megéri majd napelemeket telepíteni, ők ugyanis gond nélkül elfogyasztják a saját maguk által termelt áramot.

Zöldenergia-szakértők egyébként évek óta éles hangon bírálták a kormánynak egyoldalúan a napenergiát előtérbe helyező támogatási stratégiáját és szabályozását. Mint azt a Qubitnek nemrégiben elmondták, a nap- és a szélenergiát egymás kiegészítésére kellene használni, mert azok tökéletesen kiegészítik egymást, miután a szél általában akkor fúj, amikor a nap nem süt. Ráadásul a szélenergia mára épp olyan olcsó, a kibocsátásra vonatkozó életciklus-elemzésekben pedig le is körözi a napenergiát, mondták el a szélenergia szabályozására vonatkozó cikkünkben. Annak azonban egyelőre nincs jele, hogy a napelem-telepítés szabályai maguk után vonják-e a szélerőművekre vonatkozó szabályozás változásait.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: