Az év szakmája, az év gumicsontja, az év tülökje – 2022 sztárjai a Qubiten
Az év szakmája a tanár, az év vesztesei a napelemesek, az év intelligenciája a mesterséges, az év mamutbébije a gyapjas, az év toplistája a Qubit toplistája.
Az év szakmája a tanár, az év vesztesei a napelemesek, az év intelligenciája a mesterséges, az év mamutbébije a gyapjas, az év toplistája a Qubit toplistája.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Románia belehúzott a megújulóenergia-projektekbe, az aradi napelempark közel kétszer akkora lenne, mint Európa jelenleg legnagyobb ilyen létesítménye. A 370 ezer otthon energiaellátását biztosító erőmű építését már a jövő év elején megkezdenék.
A házi naperőmű egyelőre a gazdagok sportja: áramszünet idején egy telefont vagy egy laptopot fel lehet vele tölteni, világítanak a ledes izzók, és akár egy porszívózás is belefér, de a hálózatból vett áram még mindig sokkal olcsóbb. Power stationok néhány tízezertől sok millió forintig.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a mostantól telepített házi napelemek által termelt energiát nem lehet visszatáplálni a rendszerbe. Az indok: elavult az ország elektromos hálózata.
A globális termelési kapacitás eloszlása alapján az alkatrészek és a komplett panelek gyártásában is Kína áll az élen.
Nincs elég kivitelező, és a pénz sem érkezett meg azokhoz a pályázókhoz, akik idén elnyerték a 100 százalékos napelemes támogatást. Miközben novemberben már kezdődik is az újabb pályázati időszak, a korábbi nyertesek amiatt aggódnak, hogy vajon mikor, mennyiért és hogyan lesz náluk is működő napelemes rendszer.
A szélturbinák azonos névleges kapacitás mellett több energiát termelnek, mint a napelemek, és mára a költségük és a kibocsátási egyenlegük is vetekszik a napelemekével. Magyarországon viszont 2011 óta különböző rendeletek teszik lehetetlenné a szélturbinák telepítését. Miért?
Nem kell tartani attól, hogy az ország elektromos hálózata egyszer csak leáll, de a felhasználók feszültségingadozást, a szolgáltatók pedig stabilitási problémákat tapasztalhatnak ott, ahol a háztartási és ipari napelemrendszerek termelése túllépi a hálózaton megengedett feszültséget.
A nyáron mindig kelendő medencére és mobilklímára most alig keresnek az online piactéren, a játékok és a ruhák is visszaszorultak, ellenben a toplista első öt helyén négy olyan termék áll, ami a takarékoskodáshoz köthető.
A paradicsom, a csipkebogyó vagy a görögdinnye piros színét adó likopin nemcsak a bőrt védi a káros UV-sugaraktól, hanem a napelemek stabilitását és energia-átalakítási hatásfokát is növelni tudja, derítették ki kínai kutatók.
Az ELTE kutatói a csillagászat és a meteorológia eredményeit is felhasználták, de azt is számításba vették, hogy milyen fényviszonyok között nemesítették ki a különös viselkedésű haszonnövényt, hogy aztán ezt alkalmazzák az energiatermelés hatékonyságának növelésére.
A Stanford Egyetem mérnökei találtak megoldást a zöld technológia legnagyobb problémájára: éjjel nem süt a nap.
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
A 60 ezer ember energia-ellátására elegendő, szilvavirág-alakzatba rendezett napelemeket egy víztározóban helyezték el, így nem a szűkös szárazföldi területen foglalják a helyet, ráadásul a vízen lebegő erőmű turisztikai látványosságnak sem utolsó.
A 2024-re elkészülő naperőmű közel 3 millió napelemből áll majd, 53 négyzetkilométeren terül el, és várhatóan 1,65 gigawatt áramot termel majd. Ez már nem sokkal marad el a világ legnagyobb, Indiában található napelemparkjától, vagyis Ázsia után a nyugati világ is kezd felzárkózni a megújuló energiák terén.
Hogyan növeljük az energiahatékonyságunkat, hogy az energia előállítása ne csak olcsó legyen, hanem környezetbarát is? Miért hatékonyabb a napelemes vízerőmű és a villamos bányászkamion, mint a hagyományos technológiák? És ki teheti a legtöbbet az energiahatékonyságunk javításáért: a civilek, az ipar, az állam, vagy az államközi szervezetek?
A napenergia a szél mellett az egyik legnagyobb sikerrel bevethető megújuló energiaforrás, mégsem lelkesedik érte mindenki. Van, aki a bolygót félti tőle, van, aki a madarakat, és persze olyan is akad, aki az olajcégeket.
Ha a meglévő fotovoltaikus rendszereiket nemcsak energiatermelő egységekkel, hanem energiatároló kapacitással is bővítik, Kína az évszázad közepére megújuló forrásból fedezheti a fél ország egész éves energiaszükségletét.
Elindult a nagyszabású napelemprogram a fővárosban, ami Budapest károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét hivatott csökkenteni. A német kormány által is támogatott programban a 130-szorosára növelnék a jelenlegi napelemparkot 2030-ig.
De hogyan fogjak hozzá? – kérdezheti a tanácstalanul bámuló őstermelő a traktorülésbe süppedve. Szerencsére a hazai áramszolgáltatók biztosíthatják az ehhez szükséges technikai hátteret, így nemcsak a saját, hanem mások energiafogyasztását is fedezhetik. Az efféle kezdeményezéseket a karbonsemlegességet célzó hazai energiastratégia is támogatja. De milyen energiatárolókat érdemes használni a napelemekhez, és hogyan mérhetjük ezek hatásfokát?
A 125 százalékos teljesítménynövekedéshez ráadásul környezetbarát gyártási folyamatok és szélesebb körű felhasználási lehetőségek társulnak.
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a napelemmel működő ópiumfarmok Afganisztán Helmand tartományában: a termőföldek területe a zöld fordulatnak köszönhetően pár év alatt megkétszereződött, és mintegy félmillióan települtek be a sivatagos tartományba.
A perovszkit anyagokból készült napelemek a hajszálnál ezerszer vékonyabb rétegben is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint a szilíciumból gyártott társaik, így sokan az olcsó napenergia jövőjét látják bennük. A tökéletes recepten még vitatkoznak a kutatók, de a mesterséges intelligencia most megadta a választ.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Az Audi logisztikai központjainak tetejére tervezett naperőműpark az ígéret szerint ötezer háztartás évi szükségletének megfelelő energiát termel majd 2020-tól.
Hová vezetne, ha teljesen lemondanánk a fosszilis alapú energiatermelésről, és kizárólag szél- és napenergiával működnénk? Amerikában rájöttek: tovább melegedne a bolygó. Ez persze nem ugyanaz a meleg, amelyet az üvegházhatású gázok okoznak.
A nanotechnológiával előállított japán napelem a fény energiájának 85 százalékát alakítja át elektromos árammá. Igaz, még csak kísérleti körülmények között.
Az ország stratégiai vállalást tett, miszerint 2022-re a villamosenergia-ellátás 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Meg is kezdődtek a gigantikus fejlesztések.
Gőzerővel folyik a kutatás, hogy az ablakban ne csak a szomszéd tűzfalat lehessen nézni, hanem az esti híradót is.