A perovszkit anyagokból készült napelemek a hajszálnál ezerszer vékonyabb rétegben is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint a szilíciumból gyártott társaik, így sokan az olcsó napenergia jövőjét látják bennük. A tökéletes recepten még vitatkoznak a kutatók, de a mesterséges intelligencia most megadta a választ.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Az Audi logisztikai központjainak tetejére tervezett naperőműpark az ígéret szerint ötezer háztartás évi szükségletének megfelelő energiát termel majd 2020-tól.
Hová vezetne, ha teljesen lemondanánk a fosszilis alapú energiatermelésről, és kizárólag szél- és napenergiával működnénk? Amerikában rájöttek: tovább melegedne a bolygó. Ez persze nem ugyanaz a meleg, amelyet az üvegházhatású gázok okoznak.
A nanotechnológiával előállított japán napelem a fény energiájának 85 százalékát alakítja át elektromos árammá. Igaz, még csak kísérleti körülmények között.
Az ország stratégiai vállalást tett, miszerint 2022-re a villamosenergia-ellátás 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Meg is kezdődtek a gigantikus fejlesztések.
Gőzerővel folyik a kutatás, hogy az ablakban ne csak a szomszéd tűzfalat lehessen nézni, hanem az esti híradót is.