A kávéfőzőt még talán, a részecskegyorsítót már nem lesz miből üzemeltetni a magyar kutatóintézetekben

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az energiaválság nyomán sorra jelennek meg a hírek arról, hogy milyen megszorítások várhatók a hazai egyetemeken és a közoktatásban is: van, ahol a 18 fokos hőmérsékleti maximumra hagyatkoznak, de akad olyan intézmény, ahol betiltották a mobiltelefonok töltését, sőt olyan is, ahol még az informatikaórán sem lehet majd bekapcsolni a számítógépeket. De hogyan érinthetik a dráguló energiaárak a tudományos kutatásokat? 

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetről tudható, hogy két hónapra bezár, máshol kötelező szabadságolást írnak elő december közepétől január végéig, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézményeiben dolgozó kutatók arról is beszámoltak, hogy két hónapra várhatóan a Nyelvtudományi Kutatóközpontban és a Humán Tudományi Kutatóközpontban is lehúzzák a rolót. Vannak ugyanakkor olyan tudományos műhelyek, ahol nemcsak a fűtés vagy a mobilok töltése miatt kell aggódni: ezek azok az intézmények, ahol kifejezetten nagy energiaigényű berendezésekkel végzik a kutatásokat.

A Wigner nem gyorsít, inkább karbantart

Az 1950-ben Központi Fizikai Kutatóintézetként alapított, ma az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó, világviszonylatban is elismert budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója, Lévai Péter kérdésünkre elmondta, hogy bár a jelentősen megnövekedett rezsiszámlák ellenére is törekszenek a munka zavartalanságára, a munkavégzést kénytelenek az eddiginél lényegesen kisebb területre átszervezni. Az intézet gázfogyasztását 25, áramfogyasztását 10 százalékkal tervezik csökkenteni. Lévai szerint az áramfogyasztást azért nem kell jobban csökkenteni, mert egy korábban elnyert közbeszerzési pályázatnak köszönhetően viszonylag alacsony áramár mellett húzhatják ki a 2023-as évet. A takarékoskodástól azt remélik, hogy egyetlen kutatásról (vagy kutatóról) sem kell lemondaniuk. A munkát azonban kénytelenek úgy átütemezni, hogy az intézet területén található részecskegyorsítót október végétől márciusig egyáltalán ne kelljen használni. Ezekben a hónapokban a berendezésen karbantartást végeznek majd. 

Van de Graaff gyorsító a Wigner Fizikai KutatóközpontbanForrás: Wigner Fizikai Kutatóközpont

A többi berendezés, például a lézerek és spektroszkópok lényegesen kevesebb energiát igényelnek. A kutatóközpont területén ennek ellenére néhány épületben kizárólag a laborokban lehet majd dolgozni. A laboratóriumok klimatizáltak, mert a kísérleteket csak állandó hőmérséklet mellett lehet megfelelően elvégezni, mondja Lévai, de a kutatóközpont területén lévő, költségcsökkentésben érintett épületeket épp csak annyira fogják felfűteni, hogy a laboratóriumi hűtés-fűtés megfelelően tudjon működni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány épületben mindössze 12-15 fok lesz, ami az irodai munkát nem teszi lehetővé. Az irodákat a jelenlegi hétből három épületbe költöztetik át, amiket télen is 18-20 Celsius-fokra próbálnak majd felfűteni.

Debrecenben a takarékoskodás miatt romlott el egy detektor

Nem állnak jobban a CERN-nel ugyancsak szoros együttműködésben lévő, 1954-ben alapított debreceni Atommagkutató Intézet, röviden az Atomki rezsikalkulációi sem. Két Qubitnek nyilatkozó debreceni fizikus is azt állítja: nem biztos, hogy tudják folytatni a kutatásaikat a téli hónapokban. Mint azt a nevük elhallgatását kérő kutatók elmondták, a nagyságrendileg 100 milliós villanyszámlának körülbelül a felét a nagyberendezések üzemeltetése adja; a legnagyobb fogyasztók a részecskegyorsítók. A kutatóintézet szerződése az áramszolgáltatóval december 31-ig szól, és a tudósok szerint a szolgáltatók még nem jelezték, hogy a fontos kutatásokra tekintettel adnak-e engedményeket a piaci árból. Ahogy egyikük fogalmazott: ha csak 20-30 százalékkal nő a villanyszámla, azt ki tudják gazdálkodni, ha a három-négyszeresére, akkor szinte biztos, hogy nem. A vezetőségtől eddig azt a tájékoztatást kapták, hogy a stratégiai terv szerint ahhoz a végsőkig ragaszkodni fognak, hogy ne kelljen embereket elbocsátani, de épületeket, akárcsak a Wignerben, az Atomkiban is lezárhatnak. 

A debreceni Atommagkutató Intézet az épület előtt látható kaszkádgyorsítóvalForrás: ELKH

Mivel az Atomki alapkutatásokat folytat, a tudósok szerint nincs mozgásterük; a részecskegyorsítót nem tudják legalább részben pénzért működtetni, ellentétben például a Debreceni Egyetem orvosi karának ugyancsak hatalmas villanyszámlát generáló CT- vagy MRI-berendezéseivel. A kutatók próbálják még idén befejezni a méréseiket, mert jövőre már nem biztos, hogy be tudják majd kapcsolni a részecskegyorsítókat, sőt az is kérdés, hogy lesz-e még, aki bekapcsolja őket. Rendhagyó megoldásokkal is kísérleteztek, de nem jutottak velük előrébb: fázisjavítóval próbálták moderálni az egyik detektor áramfelhasználását, csakhogy a több tízmilliós berendezés a bütykölés következtében használhatatlanná vált, és nem tudják, hogyan fogják pótolni. 

Az ELKH kutatási pénzt csoportosít át a rezsire

Nem rózsás a helyzet az MTA alól 2019-ben kiszervezett többi, ma már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá tartozó többi kutatóintézetben sem. Mint azt a Qubit egy neve elhallgatását kérő kutatótól megtudta, a napokban kaptak egy szeptember 14-i dátummal ellátott hivatalos értesítést az ELKH irányító testületének elnökétől, Maróth Miklós orientalista klasszika-filológustól arról, hogy mivel „az elmúlt évben elindult kedvezőtlen világgazdasági folyamatok jelentős mértékű felgyorsulása, az energiaárak és az infláció folyamatos és drasztikus növekedése hatására a kutatóhelyek üzemeltetési költségei eddig soha nem tapasztalt módon megemelkedtek (...), a kutatóhelyekkel, az energetikai szakértőkkel folytatott előkészítő megbeszélések és több lehetséges megoldási javaslat átgondolását követően az Irányító Testület azt a döntést hozta, hogy a ››Kiemelt Kutatási Témák Programban‹‹ meghirdetett 1 milliárd forintos keret az eredeti céltól eltérően kerüljön átcsoportosításra, ezzel támogatva a kutatóhelyek jelentősen megnövekedett működési költségeinek fedezetét.” Magyarul: az 1 milliárd forintos kutatási keretből a kutatások helyett a rezsit fizetik majd. 

Kérdés, hogy az ELKH összes intézetét érintő átcsoportosítás mire lehet elég, ugyanis csak a Természettudományi Kutatóközpont (ELKH TTK) villanyszámlája nagyjából 250 millió forintról ugrik várhatóan 1,5-2 milliárd forintra. A TTK-nak ráadásul akkor is muszáj lenne jelentősen visszavágnia a fogyasztását, ha lenne pénz a rezsire, mert az áramszolgáltató az eddig felhasznált közel 5 millió kilowattórányi áramnak a jövőben legfeljebb a 70-80 százalékát, 3,5-4 millió kilowattórát tud garantálni. Ez soknak tűnhet ugyan, de ha változatlan intenzitással használnák, a csökkentett árammennyiségnek nagyjából a 20 százalékát felemésztené a vegyi fülkék üzemeltetése, míg a harmadát a laboratóriumok levegőjének a tisztaságát biztosító berendezés vinné el, és akkor mást még csak be sem kapcsoltak. 

Forrásunk szerint a kutatók arról még nem kaptak hivatalos értesítést, hogy a laborok működését korlátoznák, de folyosói pletykák szerint a vegyi fülkék közül minden másodikat lekapcsolhatják. Mindenesetre az ELKH TTK a kutatóknak körbeküldött direktívája szerint egyelőre olyan tételeken próbálnak spórolni, amelyek a kutatóintézetben dolgozók komfortérzetét hivatottak növelni, például a világítás fényereje vagy az irodák, lépcsőházak, mosdók hűtése és fűtése. 

A világítás automatikáját az eddigi 10 perc helyett 2-5 percre állították át, a világítás fényerejét a felére csökkentették, a redőnyök automatikáját pedig teljesen kiiktatták. A munkatársakat arra kérik, hogy állítsanak be a számítógépeiken energiatakarékos profilt, húzzák ki a konnektorból a használaton kívüli elektromos töltőket, csatlakozókat, valamint használják kevesebbet a lifteket, hiszen az amúgy is egészséges. Az intézet egyik munkatársának számításai szerint azonban ezzel legfeljebb 500 ezer kilowattórát lehet megspórolni, ami a legjobb forgatókönyv szerint is legfeljebb a fele annak, amivel le kellene faragni a fogyasztást.

Hasonló intézkedésekről hallotunk ugyan az ELTE Természettudományi Karáról is, kérdéseinket azonban a kar dékánja, Kacskovics Imre immunológus professzor azzal hárította el, hogy azokra az egyetem kancellárja hivatott válaszolni, Scheuer Gyula közgazdász viszont nem reagált megkeresésünkre. A neki küldött kérdések egyikére sem válaszolt: sem arra, hogy hányszorosára nőtt a gáz- és villanyszámla az egyetemen, sem arra, hogy azt miből tervezik fedezni, illetve kell-e kutatásokat leállítani a megnövekedett rezsiköltségek miatt.

Mindeközben a szegedi lézerközpontban

A szegedi lézerközpont (ELI-Alps) villanyszámlája a tavalyi 280 millió helyett idén várhatóan 2,6 milliárd forint lesz, de az intézmény igazgatója, Szabó Gábor fizikus a Telexnek nemrégiben azt mondta, egyáltalán nem aggódik, mert szerinte az központnak bőven vannak tartalékai. Ennek okaként azt hozta fel, hogy a koronavírus-járvány alatt a vártnál kevesebb új műszer és kutató érkezett az ELI-be. Így aztán Szabó szerint nemcsak idén, de jövőre is gond nélkül tudják majd finanszírozni a rövid idő alatt mintegy tízszeresére nőtt villanyszámlát. Sőt, az igazgató fejlesztésben gondolkodik: 2023-ban az intézet mellett várhatóan létrejön egy új, állami támogatással épülő napelempark. 

A szegedi ELI-AlpsFotó: Facebook

Szabó professzort kerestük, hogy megtudjuk a kisebb gazdasági csodának is beillő sikertörténet hátterét, különös tekintettel arra, hogy a szegedi lézerközpont testvérintézete, a Prága mellett felhúzott ELI Beamlines igazgatóhelyettese szeptember elején épp azt mondta a Science-nek, hogy félő, hogy a megnövekedett áram- és gázszámla miatt fél évre szüneteltetniük kell a működést, így nemcsak a jelenleg zajló kutatások kerülhetnek veszélybe, hanem azok az együttműködések is, amelyeket egy-másfél éven belül vállalhatott volna az intézet. A Science-cikk szerint pedig még a svájci részecskegyorsítóban, a CERN-ben is aggódva figyelik az energiaválság kibontakozását – igaz, ők nem a számla összege, hanem az ellátás folyamatossága miatt aggódnak. 

Szabó professzor egyelőre nem reagált a megkeresésünkre, pedig sok a találgatás azzal kapcsolatban is, hogy milyen kutatások zajlanak egyáltalán a 85 százalékban uniós forrásból felhúzott és felszerelt, 2017-ben átadott kutatóközpontban. Annyi bizonyos, hogy Palkovics László iparminiszter még két évvel az átadás után is azt mondta, hogy a hosszadalmasra nyúlt kísérleti szakasz után, csak 2020-ban kezdődnek majd el élesben is a kutatások. Palkovics az interjúban egyúttal nehezményezte, hogy a hazai fizikustársadalom nem foglalkozott kellő lelkesedéssel a szerinte egyedülálló infrastruktúrát biztosító szegedi intézménnyel. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azonban erre válaszul azt állította, hogy a nemzetközi szinten is kivételes lehetőségekkel kecsegtető szegedi lézerközpontot a kezdetektől megbénította, majd teljesen ellehetetlenítette, hogy a tudományos óriásberuházás az elsőtől az utolsó percig inkább volt politikai csatározások színhelye, mint független tudományos kutatóközpont.

A hazai tudományos közösségben évek óta folyik a suttogó propaganda arról, hogy a szegedi ELI-ben nem végeznek olyan kutatást, ami egyedülálló eredménnyel kecsegtetne. Miután a lézerközpont életre hívása óta több mint tíz év eltelt, komoly aggodalomra ad okot, hogy a gyorsan fejlődő lézerfizikai porondon már lehetőség sem lesz a szegedi berendezésekkel nagyot dobni. Mindenesetre a Palkovics szerint 2020-tól már élesben zajló szegedi lézerkutatások nyomait megpróbáltuk a szakmai lektoráció előtt álló tudományos publikációk gyűjtőhelyéül szolgáló ArXiv-on is fellelni: 2020-ból és 2021-ből semmi nyoma nincs az éles munkának. Idei dátummal is csak két tanulmányt találtunk, az egyik a SYLOS-lézerrel, a másik a HR-1 lézerrendszerrel végzett kísérlet eredményeit hivatott bemutatni. 

Az intézet honlapján is 2019-es a legfrissebb közzétett publikáció. Miközben a bezárással fenyegetett, több száz fizikust és mérnököt foglalkoztató csehországi ELI-Beamlines honlapján nyolc hatalmas, sok ország bevonásával végzett, részletesen taglalt, jelenleg is zajló projekt leírását találtuk, a szegedi ELI honlapján mindössze három futó projektről számolnak be. A futó projektekre az intézet összesen nagyjából 150 millió forintos büdzsével számol, eszerint 2,6 milliárdos villanyszámla mellett. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: