Az európai angolna (Anguilla anguilla) katadrom faj, azaz a tengerben zajlik az ívása, de életének nagy részét édesvízben tölti. Az ívás helyét évezredeken át találgatták a tudósok és a tengerészek, míg nem 1967-ben Erik Bertelsen dán ichthiológus a Ráktérítő és a nyugati hosszúság 60. fok metszéspontjánál, a Sargasso-tengerben valószínűsítette az európai angolna természetes szaporodási centrumát.

A Scientific Reports-ban október 13-án megjelent tanulmány szerint az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynökségének kutatói még 2018-ban és 2019-ben szereltek műholdas helymeghatározásra alkalmas eszközöket 26 nőstény európai angolnára, majd szabadon engedték őket az Azori-szigetek körüli vizekben – írja az IFL Science.

A 26 egyedből 23-ról hat és 12 hónap közötti időszak alatt érkeztek vissza adatok, kiderült, hogy mindössze három jutott el a Sargasso-tengerig. Ezzel elsőként sikerült közvetlenül bizonyítani, hogy az európai populáció kifejlett példányai is az Észak-Atlanti-óceán közepén ívnak.

A kutatók szerint ugyan a teljes vándorlási útvonal a 10 ezer kilométert is elérheti, de adatok csak a vonulás 2500 kilométeres szakaszáról vannak, az angolnaszaporodás finomabb részleteinek feltárása még várat magára. Egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy az angolnák milyen mélységben ívnak, de a lárvafogási adatok szerint a legtöbb 200–500 méter közötti mélységből származik, így kutatóik ebben a mélységben tételezik fel szaporodásukat.

A faj meghökkentő vándorlási és szaporodási szokásait a korábbi kutatások a földtörténeti kontinensvándorlásokkal hozzák összefüggésbe. Az elképzelések szerint az ősi ívóhely az afrikai és dél-amerikai kontinens között helyezkedhetett el, ami fokozatosan vándorolt mai helye felé, ezt pedig a halak is követték.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nagyon ritka, zselészerű szellemcápabébit találtak Új-Zéland déli partjainál

Bodnár Zsolt majom 2022. február 18.

A szellemcápák, vagy más néven tengeri macskák a cápák és a ráják közeli rokonai, de kis méretüknél és mélyvízi élőhelyüknél fogva nagyon ritkán találkoznak velük a kutatók – főleg újonnan kikelt egyedeikkel.

Bekokainoztatott angolnákon vizsgálták a vizek drogszennyezettségének hatásait

Qubit.hu tudomány 2018. június 21.

Az angolnákat 50 napon át olyan vízben tartották, amely hasonló koncentrációban tartalmazott kokaint, mint egyes természetes vizek. Kiderült, hogy a szennyezés rossz hatással lehetett a súlyosan veszélyeztetett faj szaporodására.