100 évesen lett először anya a philadelphiai állatkert óriásteknőse
A Mami névre hallgató matuzsálemi korú hüllő eddig négy utóddal gyarapította a Santa Cruz-szigeti alfaj alig 3400 egyedből álló populációját.
szaporodás
A közönséges levesteknősök meglepő rugalmassággal alkalmazkodnak a felmelegedéshez
Legalábbis egy darabig.
Minden megvizsgált emberi spermamintában talált mikroműanyagokat egy kínai kutatás
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Az örökbefogadás szaporodási sikerrel jutalmazza egy dél-amerikai papagájfaj önzetlen hímjeit
Amerikai kutatók hosszú évekig vizsgálták a zöld verébpapagájok venezuelai populációjában rendszeresen előforduló, de az állatvilágban rendkívül ritka viselkedést.
Bélbaktériumokkal ébresztenék fel az óriáspanda hímek alvó libidóját
A toxinjaik okán hírhedté vált Clostridium nem tagjai kulcsszerepet tölthetnek be a kihalástól éppen megmentett emlősök szaporodásbiológiájában.
Szathmáry Eörs: Az öregedés nem csak evolúciós melléktermék, hasznos is lehet
Küzdhetünk-e a biológia ellen? Mi az öregedés az egyén, a társadalom és a faj szintjén? Milyen modellek segíthetnek az öregedési folyamat megértésében? Az öregedés miértjeire még ma sincsenek egyértelmű válaszok, de Szathmáry Eörs a 7. Qubit Live-on igyekezett feltárni a lehetséges magyarázatokat.
Vészesen hanyatlik a férfiak termékenysége, de mi áll a globális spermiumszám-csökkenés mögött?
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
Szenzációs felvételen egy „tejben úszó” újszülött fehér cápa
A Science által hétfőn publikált drónvideó a csúcsragadozók eddig ismeretlen életszakaszát dokumentálja.
A kalapácskorallok évente nemet váltanak, hogy legyen lehetőségük szaporodni egymással
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
Magyar kutatók fejtették meg az aranysakálok egyedülálló terjeszkedésének titkát
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
Tényleg nem értik az állatok, hogy a szex az utódnemzés eszköze?
Vannak kutatók, akik szerint az állatok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a szexből kölykök lesznek, mások viszont úgy vélik, valójában a nemi vágy hajtja őket.
Miért születik a Földön nagyjából ugyanannyi fiú és lány, és miben téved Jordan Peterson?
Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Száz év után derült fény az argentin füttyentőbékák szexuális életére
Eddig szinte semmit sem lehetett tudni a 20. század elején felfedezett Leptodactylus laticeps nevű üreglakó fajról.
16 éve nem látott hímet az állatkerti nőstény krokodil, mégis tojást rakott
Először fedeztek fel szűznemzést krokodiloknál egy Costa Rica-i hüllőparkban, ami betekintést nyújthat a dinoszauruszok szaporodási szokásaiba is.
Két hím egér sejtjeiből hoztak létre utódokat egy londoni laboratóriumban
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.