Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Amerikai kutatók hosszú évekig vizsgálták a zöld verébpapagájok venezuelai populációjában rendszeresen előforduló, de az állatvilágban rendkívül ritka viselkedést.
A toxinjaik okán hírhedté vált Clostridium nem tagjai kulcsszerepet tölthetnek be a kihalástól éppen megmentett emlősök szaporodásbiológiájában.
Küzdhetünk-e a biológia ellen? Mi az öregedés az egyén, a társadalom és a faj szintjén? Milyen modellek segíthetnek az öregedési folyamat megértésében? Az öregedés miértjeire még ma sincsenek egyértelmű válaszok, de Szathmáry Eörs a 7. Qubit Live-on igyekezett feltárni a lehetséges magyarázatokat.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A Science által hétfőn publikált drónvideó a csúcsragadozók eddig ismeretlen életszakaszát dokumentálja.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
Vannak kutatók, akik szerint az állatok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a szexből kölykök lesznek, mások viszont úgy vélik, valójában a nemi vágy hajtja őket.
Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Eddig szinte semmit sem lehetett tudni a 20. század elején felfedezett Leptodactylus laticeps nevű üreglakó fajról.
Először fedeztek fel szűznemzést krokodiloknál egy Costa Rica-i hüllőparkban, ami betekintést nyújthat a dinoszauruszok szaporodási szokásaiba is.
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.
A méltán rossz hírű Amanita phalloides viharos sebességű, az eredetiektől jelentősen eltérő éghajlatú területeken is tartósan sikeres inváziójára a Wisconsin–Madison Egyetem kutatói találtak magyarázatot.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint ez termékenységi válsághoz vezethet, bár a Harvard szakértői szerint a mennyiségnél sokkal fontosabb a spermiumok minősége, amit azonban még nehezebb felmérni.