Fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre azok, akik mérgező munkahelyi közegben dolgoznak
Egy új brit kutatás szerint azok, akik zaklatást, rendszeres lekicsinylést, kritizálást, megalázást élnek át a munkahelyükön, fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre. A Nottinghami Egyetem munkacsoportja az után járta körbe alaposabban is a témát, hogy korábbi kutatások alapján feltételezték, hogy a két jelenség között összefüggés lehet. A munkahelyi zaklatás (bullying) áldozatai ugyanis hasonló érzelmekkel reagálnak az őket ért bántalmazásra, mint ami az összeesküvés-elméletek hívőit egyébként is jellemzi: többnyire paranoiás félelmeik vannak, szorongásos tünetekkel, pánikrohamokkal küzdenek.
A konteóhívők általános világlátását sokféle szempontból próbálják elemezni a szociálpszichológusok, rávilágítottak már például arra, hogy a szélsőséges politikai nézeteket vallók vagy a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzettségűek fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, de arról is vannak eredmények, hogy a másokkal ellenséges, összeférhetetlen emberek hamarabb lesznek konteósok, mint a barátságosabbak. A kutatók szerint ugyanakkor a konteók melegágya nem a tanulatlanság, hanem az abban való hit, hogy a társadalmi igazságtalanságok kialakulásáért néhány nagyhatalmú ember a felelős, akik a saját érdekeiket a közjó elé helyezik. Ez a világszemlélet ugyanúgy jellemző a szélsőjobboldali, mint a szélsőbaloldali retorikára: míg az egyik jellemzően az idegenekben, bevándorlókban, például muszlimokban vagy más etnikumokban keresi a probléma forrását, addig a másik a világot irányító szupergazdag nagytőkéseket, a bankokat, a fedezeti alapokat vagy épp az Európai Uniót kiáltja ki ellenségnek.
A Social Psychology szaklapban október 27-én megjelent tanulmány szerint az egyébként a pszichés jóllétet számos szempontból romboló rendszeres munkahelyi megalázás, a bullying egyik következménye, hogy a megtámadott, szorongó fél könnyebben elhiszi, hogy a világban zajló fontos események nagy társadalmi hatalommal bíró, rosszindulatú csoportok, például orvosok, gazdag tőkések, tudósok ármánykodásának a következményei. A mostani tanulmány olyan korábbi vizsgálatra alapozott, amelyek már mutattak ki arra vonatkozó összefüggéseket, hogy a korábbi élettapasztalatok hozzájárulhatnak az összeesküvés-elméletek internalizálásához, vagyis ahhoz a hithez, hogy a világ egy ellenséges hely, amelynek negatív következményekkel járó működésével szemben az egyén tehetetlen.
A brit tudósok most két vizsgálattal támasztották alá feltételezéseiket: először 273 embert kértek meg arra, hogy rangsorolják az őket ért negatív élettapasztalatokat. A kérdőívek kiértékelésekor kiderült, hogy a munkahelyi zaklatás hozzájárul az összeesküvés-elméletek könnyebb befogadásához. Az érintettek egy másik kérdőívet is kitöltöttek, amelynek válaszaiból a kutatók a paranoiás félelmeik erősségére következtettek. A kérdőíves felmérés eredményeként a kutatók korrelációt találtak a megmagyarázhatatlan, testetlen félelmek és az összeesküvés-elméletekre való fogékonyság között.
A kérdőíves felmérés mellett kísérleti felállásban is vizsgálták a feltételezett összefüggést: ebben a szekcióban 206 résztvevőt osztottak két csoportra, majd az egyik csoportot megkérték, hogy képzeljék bele magukat abba, hogy a munkahelyükön rendszeres piszkálódásnak, zaklatásnak, folyamatos kritizálásnak és lekicsinylésnek vannak kitéve, míg a másik csoportnak abba kellett beleélnie magát, hogy támogató közegben tölti a munkanapjait.
A kísérleti felállás résztvevőinek válaszait is kérdőíveken értékelték ki. A kísérlet megerősítette a másik csoport kérdőíves felmérésének következtetéseit: a mérgező közegben dolgozó emberek hajlamosabbak hinni az összeesküvés-elméleteknek. A kutatást végző szociálpszichológusok szerint a konteók elleni védekezéshez érteni kell, miként alakul ki a hajlam azokban, akik tehetetlennek érzik magukat az őket körülvevő világ eseményeivel szemben. Ezt azért is tartják fontosnak, mert a covidjárványok kezdete óta szembetűnővé vált a politikai döntéshozókkal, orvosokkal, járványügyi szakemberekkel szembeni bizalmatlanság, aminek egyik oka, hogy a krízishelyzetbe került emberek egy része indokolatlan félelemmel fogadta a szükséges járványügyi intézkedéseket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: