Most először adtak embernek mesterséges vörösvérsejteket, az eredmények biztatók

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A laborban előállított vérsejteket a vérben található őssejtekből állították elő. Ugyan ehhez is szükség van emberi vérre, azonban nincs szükség arra, hogy a donorok és a páciensek vércsoportja egyező legyen. Ennek köszönhetően a vérkészletet hatékonyabban használhatják fel: nem alakul ki egyes csoportokból hiány, és nem keletkezik veszteség egy másik csoportból.

A véradás, bár életmentő lehet, csak körültekintéssel alkalmazható. Általában, ahogy Magyarországon is, elsősorban csoportazonos vért adnak a pácienseknek, de ritka esetekben előfordulhat, hogy a kompatibilitási szabályok betartása mellett eltérnek ettől. Emiatt fontos, hogy minden vércsoportból (A, B, AB és 0, illetve Rh pozitív és negatív) elegendő mennyiség álljon rendelkezésre a szükségletek kielégítésére, mivel a vér elvileg semmi mással nem pótolható.

Legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. Azonban lehetséges, hogy a RESTORE fejlesztésével ez változni fog, ugyanis sikerült laboratóriumi körülmények között olyan vörösvérsejteket létrehozni, amelyek az első tesztek alapján helytállnak az élő szervezetben is. A New Atlas az Egyesült Királyság Országos Egészségügyi Szolgálatára (NHS) hivatkozva számol be arról, hogy már két, a kísérletben részt vevő páciens is megkapta a mesterségesen előállított vérkészítményt.

A készítmény előnye, hogy az így előállított vérsejtek várhatóan tovább maradnak életképesek, mint az emberi vérből előállított vérkészítményekben találhatók. A vörösvérsejtek ugyanis hozzávetőlegesen 120 nap után bomlanak le, az emberi szervezetben pedig egészen változatos korú sejtek keringenek. Így a véradáskor adott vérben sem egyidős sejtek halmozódnak fel.

A kísérletben vizsgálják a mesterséges sejtek élettartamát, amiből 5-10 milliliternyi mennyiséget adnak be a 10 kísérleti személynek. A vizsgálatban kapnak hagyományos vérkészítményt is, így a kutatók összevethetik, hogy van-e eltérés a szervezet reakciói között. 

Amennyiben a mesterséges vérsejt-előállítás sikeres lesz, a rendszeres transzfúzióra szorulók életminőség is javulhat; elérhető, hogy ritkábban kelljen kezelést kapniuk, és a véradások rendszere is egyszerűsödhet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: