Fél aggyal is boldogul az ember

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Egészen az 1990-es évekig széles körben tartotta magát az a nézet, miszerint az emberi agy felnőttkorban már képtelen az önjavításra, de az elmúlt évtizedek kutatásai bizonyították, hogy valójában rendkívül dinamikus, és minden egyes tevékenységével megváltoztatja a szerkezetét és működését. Ezt a mechanizmust neuroplaszticitásnak nevezzük. Az agy változásra való képessége gyerekkorban a legnagyobb, és bár idővel csökken, egy egész életen át megmarad.

A legújabb kutatások arra is bizonyítékkal szolgálnak, hogy az agy pontosan mennyire képlékeny az élet korai szakaszában. A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatóinak októberben megjelent tanulmánya például arról számol be, hogy ha valakinek gyerekként eltávolítják az egyik agyféltekéjét, akkor a másik képes átvenni annak funkcióit.

Hogy ezt felfedjék, 40 olyan embert vizsgáltak, akik gyerekkorukban átestek ilyen eltávolító műtéten, amire jellemzően a gyógyszerrezisztens epilepszia kezelésének céljából kerül sor, utolsó mentsvárként. A kutatók tesztelték az alanyok szó- és arcfelismerési képességét, mivel ezek olyan funkciók, amelyek az emberek többségénél a bal, illetve a jobb agyféltekébe vannak kódolva. Arra kérték őket, hogy jelezzék, a gyorsan egymás után megmutatott szavak vagy arcok az azonosak, vagy különböznek egymástól.

A résztvevők nagyjából 80 százalékos pontossággal hajtották végre a feladatot, ami alig maradt el a 31 tagú, kor és nem szempontjából azonos összetételű kontrollcsoport eredményeitől. Még nagyobb tanulság, hogy az eredmények attól függetlenül sem tértek el lényegesen egymástól, hogy melyik agyféltekét távolították el az adott alanynál. „Az eredmények a fejlődő agy figyelemre méltó plaszticitását mutatják. Egyetlen fejlődő bal vagy jobb félteke képes támogatni azokat a funkciókat, amelyekhez a felnőtteknek mindkét féltekére szükségük van” – írta a Twitteren Michael Granovetter, a kutatás vezetője.

Az egyelőre nem világos, hogy az agyfélteke eltávolítása után pontosan hogyan szerveződik át az agy. Egy közelmúltban elvégzett képalkotó vizsgálat a megmaradt félteke nagymértékű újjászerveződésére utal, ahol különböző régiók versengenek a hiányzó félteke hatáskörébe tartozó funkciók elvégzéséért. Egy másik tanulmányban egy bal halántéklebeny nélkül született embernél állapították meg, hogy az alapesetben épp a hiányzó régióhoz tartozó nyelvi hálózat a jobb agyféltekéjében fejlődött ki.

Ahogy az is kérdéses, miért és hogyan kerülnek az egyes agyi funkciók a jobb és a bal agyfélteke oldalára. Ez a folyamat szorosan összefügg azzal, hogy az ember jobb- vagy balkezes – tízből kilenc ember jobbkezes, és míg történelmileg fogyatékosságnak tekintették a balkezességet, a kutatások alapján néhány balkezes ember mindkét agyféltekében rendelkezik beszédfunkciókkal, ami egy esetleges agysérülés után is jobb esélyeket ígér a felépülésre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: