A pecsétviaszgomba bőre teheti zöldebbé az elektronikai eszközöket
A több mint 60 éve feltalált szilíciumcsipek a 21. századi technikai civilizáció nélkülözhetetlen alkotórészei, amik nélkül ma alig működik bármi is.
A számítógépek és más elektronikus eszközök gyártása során a csipeket az áramköri lapokon rögzítő, szigetelő és hűtő funkciót is betöltő szubsztrátok egyáltalán nem bonyolult, de legalább olyan fontos elemei az elektronikai eszközöknek, mint maga a szilícium. A szubsztrátok alapanyagai többnyire újrahasznosíthatatlan polimerek, amelyek jelentős részét jelentik a globálisan évi 50 millió tonnánál is többet kitevő elektronikus hulladéknak.
A rendkívüli környezetterhelésű mikroműanyagokká aprózódó polimerek kiváltására a Linz-i Egyetem kutatói a környezetet nem terhelő, valóban lebomló matériát javasolnak a New Scientist szerint. A csipgyártásban használt rendkívüli környezetterhelésű polimereket az európai tölgyesekben előforduló pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) termőtestének külső, bőrnek is nevezett képlete megfelelő alternatívája a mai szubsztrátoknak – állítja az ausztriai kutatócsoport.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban részletezett eljárással gyártásra alkalmassá tett, papírlap vékonyságú gombabőr rugalmassága és szigetelőképessége 200 Celsius-fokos hőmérsékleten sem változnak, amennyiben nincs kitéve tartós nedvességnek, illetve UV-fénynek.
A természetes talajban mindössze két hét alatt lebomló gomba-szubsztrát elektromos vezetőképesség szinte azonos a most használt polimerekével, ellenáll a fizikai igénybevételnek – legalábbis a kutatók kétezerszeres hajlítási tesztjének –, ráadásul bevált az olyan az alacsony fogyasztású eszközök alapakkumulátoraként is, mint amilyenek a Bluetooth-érzékelők .
Kapcsolód cikkek a Qubiten: