Csernobilban tenyésző gomba védheti a jövő asztronautáit a kozmikus sugárzástól
A Mars-missziók egyik legnagyobb kihívása, hogyan védjék meg a jövőben a vörös bolygóra tartó űrhajósokat a halálos kozmikus sugárzástól. A Johns Hopkins Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói által a múlt héten közzétett tanulmány szerint a csernobili atomerőmű közelében tenyésző, sugárzást elnyelő gombából álló pajzsok jelenthetik a megoldást.
A New Scientist arról számolt be, hogy nemrég sikerrel tesztelték a gomba képességeit a Nemzetközi Űrállomáson: a Cryptococcus neoformans rendkívül kis mennyisége képes volt elnyelni a kozmikus sugárzások 2 százalékát. Ez persze nem elég arra, hogy megvédje az űrhajósokat, de a kérdéses minta mindössze 2 milliméter vastagságú volt. A tudósok szerint egy 21 centiméter vastag réteg már elég lenne, hogy a jövő Mars-kolonistáit ne érhessék káros sugarak.
Az eredmények olyannyira elindították a kutatók fantáziáját, hogy már az is felmerült, hogy beleszövik a gombát az űrruha anyagába.
Nils Averesch, a tanulmány társszerzője és a Stanford kutatója a New Scientistnek azt mondta, „az adja ennek a gombának a nagyszerűségét, hogy kezdésnek néhány grammnyi is elég”. Hozzátette, hogy az organizmus öngyógyításra és önreprodukcióra is képes, szóval ha egy napkitörés jelentősen megrongálná a sugárzás elleni pajzsot, a gomba néhány napon belül képes lenne visszanőni.
Az elhagyatott reaktor falait beborító fekete gombát öt évvel a csernobili atomkatasztrófa után, 1991-ben figyelték meg először. A tudósok elkezdték vizsgálni, hogyan maradhatott életben az organizmus ilyen szélsőséges körülmények között. Később rájöttek, hogy a gomba egyenesen törekszik a radioaktív sugárzás irányába, mivel nagy mennyiségű melanint tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy elnyelje a káros sugarakat és kémiai energiává alakítsa.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
Maradandó károsodást okoz az űrutazás
