Digitálisan vetkőztetik le egy barokk festmény cenzúrázott nőalakját
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7kDB3zkwTAnIHQHQs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Artemisia Gentileschi itáliai barokk festő volt, aki a 17. század első felében alkotott. Az első nőként tartják számon, aki felvételt nyert a rangos itáliai Rajzakadémiára, és ezzel megmutatta, hogy nőkből is lehet művész.
![Yael és Sisra. Yael vagy Jael, izraelita hősnő, aki álmában megölte a kánaánita hadvezért, Sisrát (Sisera vagy Sisara) egy sátorszeggel, amelyet a fejébe döfött. Artemisia Gentileschi 1620-as festménye. A képet Magyarországon a budapesti Szépművészeti Múzeumban lehet megtekinteni. Yael és Sisra. Yael vagy Jael, izraelita hősnő, aki álmában megölte a kánaánita hadvezért, Sisrát (Sisera vagy Sisara) egy sátorszeggel, amelyet a fejébe döfött. Artemisia Gentileschi 1620-as festménye. A képet Magyarországon a budapesti Szépművészeti Múzeumban lehet megtekinteni.](https://assets.4cdn.hu/kraken/7pBjmKkcJVjPv9fXs.jpeg)
1616-ban egy nőalakot festett a firenzei Casa Buonarroti (Michelangelo Buonarroti egykori otthonának) mennyezetére. A festményen látható nő nemcsak megjelenésében hasonlít Gentileschire, hanem abban is, hogy úgy ábrázolta őt, mint egy művészt. Kezében iránytű, fölötte pedig egy Galileo Galileire utaló csillag kapott helyet, írja az Euronews.
A meztelen nőalakot azonban később, az eredeti festmény elkészülte után 70 évvel a Buonarroti család kérésére cenzúrázták; az 1680-as években felkérték Baldessare Franceschinit (másik nevén: Il Volterrano), hogy fátylakkal és kendőkkel takarja el a csupasz testet. Az Allegoria dell’inclinazione (Az inklináció allegóriája) című festmény eredetijét így már 400 éve fátylak fedik, írja a Guardian.
![Az Inklináció allegóriája, Artemisia Gentileschi festménye az 1680-as években történt átalakítások után. Az Inklináció allegóriája, Artemisia Gentileschi festménye az 1680-as években történt átalakítások után.](https://assets.4cdn.hu/kraken/7pBjXr3ew5C05ADOs.jpeg)
Az eredeti kép helyreállítása a restauráláson dolgozó Elizabeth Wick szerint nem lehetséges, hiszen a festékrétegek az idő során olyannyira összetapadtak, hogy a fátylak eltávolításával sérülne a mű. Ezért modern technológiákkal azon dolgoznak, hogy digitálisan tegyék elérhetővé az aktot a közönség számára.
Diagnosztikai fotográfiát alkalmaznak, UV-, kék- és infravörös fényt vetnek be a festmény vizsgálatára, reflektográfiát végeznek és röntgensugarakkal keresik meg az eredeti kép rétegeit a ráfestett fátylak alatt. A szeptember óta tartó munka eredményeképp várhatóan 2023 szeptemberében állítják majd ki az eredeti (de átfestett) festményt és a digitális változatot egymás mellett.
Addig is az érdeklődők betekintést nyerhetnek a restaurátorok aprólékos munkájába.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: