Digitálisan vetkőztetik le egy barokk festmény cenzúrázott nőalakját

2022. november 16.
TECH
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Artemisia Gentileschi itáliai barokk festő volt, aki a 17. század első felében alkotott. Az első nőként tartják számon, aki felvételt nyert a rangos itáliai Rajzakadémiára, és ezzel megmutatta, hogy nőkből is lehet művész.

Jáel és Sziszera – Artemisia Gentileschi 1620-as festménye. A bibliai Jáel (vagy Jáél) álmában megölte a kánaánita hadvezért, Sziszerát (vagy Siserát) egy sátorszeggel, amelyet a fejébe döfött. A képet Magyarországon a budapesti Szépművészeti Múzeumban lehet megtekinteni.
Fotó: Leemage via AFP

1616-ban egy nőalakot festett a firenzei Casa Buonarroti (Michelangelo Buonarroti egykori otthonának) mennyezetére. A festményen látható nő nemcsak megjelenésében hasonlít Gentileschire, hanem abban is, hogy úgy ábrázolta őt, mint egy művészt. Kezében iránytű, fölötte pedig egy Galileo Galileire utaló csillag kapott helyet, írja az Euronews.

A meztelen nőalakot azonban később, az eredeti festmény elkészülte után 70 évvel a Buonarroti család kérésére cenzúrázták; az 1680-as években felkérték Baldessare Franceschinit (másik nevén: Il Volterrano), hogy fátylakkal és kendőkkel takarja el a csupasz testet. Az Allegoria dell’inclinazione (Az inklináció allegóriája) című festmény eredetijét így már 400 éve fátylak fedik, írja a Guardian.

Az Inklináció allegóriája, Artemisia Gentileschi festménye az 1680-as években történt átalakítások után.

Az eredeti kép helyreállítása a restauráláson dolgozó Elizabeth Wick szerint nem lehetséges, hiszen a festékrétegek az idő során olyannyira összetapadtak, hogy a fátylak eltávolításával sérülne a mű. Ezért modern technológiákkal azon dolgoznak, hogy digitálisan tegyék elérhetővé az aktot a közönség számára.

Diagnosztikai fotográfiát alkalmaznak, UV-, kék- és infravörös fényt vetnek be a festmény vizsgálatára, reflektográfiát végeznek és röntgensugarakkal keresik meg az eredeti kép rétegeit a ráfestett fátylak alatt. A szeptember óta tartó munka eredményeképp várhatóan 2023 szeptemberében állítják majd ki az eredeti (de átfestett) festményt és a digitális változatot egymás mellett.

Addig is az érdeklődők betekintést nyerhetnek a restaurátorok aprólékos munkájába.

Forrás

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Légies márványdrapéria és az arcba fröccsenő vér édes íze

Légies márványdrapéria és az arcba fröccsenő vér édes íze

Albert Ádám majom 2020. február 14.

Bár valószínűtlen, hogy a barokk két elképesztő hatású mestere, Caravaggio és Bernini még életében találkozott volna egymással, a bécsi Kunsthistorisches Museum évszázadok múltán mégis összehozta őket – ha nem is Rómában, hanem Bécsben, és ha nem is személyesen, hanem műveiken keresztül. A kiállítás mától az amszterdami Rijksmuseumban látható.