Mesterséges intelligencia egészítette ki Rembrandt leghíresebb festményét

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az Éjjeli őrjárat című festmény Rembrandt leghíresebb műve, amelyhez a művészettörténet egyik legnagyobb barbársága is fűződik. Az 1642-ben elkészült óriási, 3,6 x 4,4 méteres darab eredetileg a megrendelők központjában, az amszterdami polgárőrök házában kapott helyet, de amikor 1715-ben az épületet bontásra ítélték, átszállították a városházára.

A városházán azonban nem fért el a mű, így a szállítók megcsonkították: a bal széléből 64 centimétert, a jobb oldalából 7 centimétert, az aljából 11 centimétert, a tetejéből pedig 23 centimétert vágtak le. Szerencsére az eredeti kompozíció is fennmaradt valamilyen formában: a festmény központi alakja, Frans Banning-Cocq családi albumában egy akvarell vázlat mutatta be a még csonkítatlan művet.

Most, több mint 300 évvel később újra teljes egészében látható az Éjjeli őrjárat, miután az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai úgy döntöttek, mesterséges intelligencia segítségével alkotják és nyomtatják újra a hiányzó részeket. „Nagyon izgalmas ezt látni. Mivel már gyerekkorunk óta ismerjük a festményt, hirtelen úgy érezhetjük, 300 évet visszautaztunk az időben” – mondta az AFP-nek Taco Dibbits, a holland nemzeti múzeum igazgatója.

Fotó: REMKO DE WAAL/AFP

A restaurálás során megmutatkozott Rembrandt eredeti kompozíciójának dinamizmusa, a két központi alak ugyanis csak a festmény széleinek egyenetlen levágása után került a kép közepére, míg eredeti, oldalra tolt pozíciójuk azt fejezte ki, hogy az őrség mozgásban van. A festmény bal oldalán két férfi és egy kisfiú kapott újra helyet a most hozzáadott részleten.

A Rijksmuseum tudományos vezetője, Robert Erdmann vezette restaurációs projekt során három különálló neurális hálózatot tanított be a feladatra: a mesterséges intelligencia összehasonlította Rembrandt eredetijét a fennmaradt másolattal, és miután kitanulta a művész stílusát, nekiállt kiegészíteni a hatalmas festményt, a részleteket kisebb csíkokban kinyomtatva. Erdmann elmondta, az AI olyan mesterien magáévá tette a festmény részleteit, hogy még a kisebb felületi karcolásokat is sikerült élethűen leutánoznia.

Fotó: REMKO DE WAAL/AFP

Az Éjjeli őrség kalandos története így egy újabb színes részlettel egészült ki, mivel nem a 300 évvel ezelőtti rongálás volt az egyetlen sajnálatos esemény, amin keresztülment: Hollandia náci megszállása alatt egy bunkerben hevert, kétszer estek neki vandálok késsel (1911-ben és 1975-ben), míg 1990-ben egy pszichiátriáról elszökött beteg savval öntötte le a Rijksmuseum egy egész termét elfoglaló festményt.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: