Artemisia Gentileschi barokk aktjának eredetijét digitálisan állítják helyre, mivel a valódi freskóról lehetetlen lenne az eredeti rétegek megsértése nélkül eltávolítani a ráfestett fátylakat.
A márvány domborművek a bibliai Szennahérib király palotáját díszíthették, mielőtt felhasználták Ninive kapujának építéséhez. Az Iszlám Állam 2014 és 2017 között uralta Moszul területét, pusztításának helyreállítása ma is zajlik.
A világ filmművészetében long shot néven ismert kamerahasználat Jancsó Miklós meghatározó rendezői eszköze, alkotásainak összetéveszthetetlen stílusjegye. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma a kerek évfordulóra felújította Jancsó filmjeit, és az egykori alkotótársak instrukciói alapján elvégzett újbóli utómunkák a mester munkamódszerének mélyebb rétegeit is feltárták.
Az Éjjeli őrjáratot több mint 300 évvel ezelőtt csonkították meg, miután egy költöztetés során nem fért el a kiszemelt teremben. A holland nemzeti múzeum neurális hálókat tanított be Rembrandt stílusában festeni, és az AI egy fennmaradt vázlat alapján egészítette ki a hatalmas képet.
A Bécsi Egyetem kutatói 3D-nyomtatóval egy olyan anyagot hoztak létre, ami a megtévesztésig hasonlít a valódi elefántcsontra, de nem kell hozzá elefánt. A Digory névre keresztelt anyagnak a restaurátorok veszik majd leginkább hasznát.
A HMS Victory orrát díszítő szoborról azt hitték, hogy a 21. században készítették, és mivel rossz állapotban volt, 2009-ben szétfűrészelték és egy raktárban helyezték el. Most kiderült, hogy valóban másolat, csak éppen 1815-ben készült, és az eredeti pontos mása.
Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
Az ősrégi, fekete-fehér felvételt neurális hálózatok javították fel élethű minőségre, egy új eszközzel pedig színessé is lehetett varázsolni a közel 110 éves videót.