A birkanyájak vonuláskor gyakran cserélgetik a vezetőjüket, így frissítik a kollektív tudást

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Francia kutatók nemrég arra vállalkoztak, hogy új megközelítéssel, egy fizikai elmélet mentén vizsgálják meg a kisebb birkanyájak kollektív magatartását, és kiderült, hogy az állatok folyamatosan cserélgetik a vezetőjüket. A Nature Physics folyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy az állatok kisebb csoportjai szakaszosan vándorolnak, és az egyes szakaszokhoz mindig más vezetőt választanak maguknak annak alapján, hogy melyik rendelkezik a legtöbb információval arról, merre érdemes menniük (például hol lehet jó legelő vagy vízforrás), majd arra a rövid időre teljes bizalmat szavaznak a vezetőnek.

Az állatok csoportos vonulása régóta lenyűgözi a kutatókat, ezek a kollektív magatartásformák ugyanis technológiai újításokat és társadalmi változásokat indukáló módszereket is inspirálhatnak. A nyájak terelőkutyák nélküli mozgása ugyanis egy teljesen önszerveződő folyamat, ahol az egyes birkák folyamatosan változtatják a sebességüket, az irányukat, és összehangolt, kollektív mozgást érnek el. 

Forrás: Gómez-Nava, L., Bon, R. & Peruani / Nature Physics

Kísérletükben a francia kutatók változó időintervallumokban figyelték a kis birkanyájak spontán viselkedését, elemezték az egyes bárányok útvonalát, kiszámították az állatok térbeli sorrendjét és orientációját, és korrelációkat állítottak fel az egyes állatok sebességére. Végül kiderült, hogy a jelenlegi modellek egyike sem írja le a kutatók megfigyeléseit, ami azért is lehetett, mert az eddigi kutatások nem vették figyelembe az állatok csoportjainál tapasztalt hierarchikus struktúrákat, és nem vizsgálták a potenciális működését és hasznait, ha vezetője is van a nyájnak. 

A négy állatból álló nyáj mozgását jelző pontokból látszik, ahogy először a piros, majd a lila, később a sárga és a kék ponttal jelölt birka veszi át a vezető szerepet.Forrás: Gómez-Nava, L., Bon, R. & Peruani / Nature Physics

A kutatók a mozgáson túl azt is elemezték, hogy miként áramlik az információ a csoportban, és az adatok segítségével egy interakciós hálózatot azonosítottak, ami nagyon is hierarchikusnak bizonyult.  Sőt, azt is megmutatták, hogy ezen a hálózaton keresztül csupán az adott birka csoporton belüli helyzetére vonatkozó  információt közvetítették.

Ezeket az eredményeket felhasználva a kutatók egy kollektív mozgási modellt építettek, amelyik a birkanyáj adott időszakra vonatkozó vezetőjének kiválasztására és a nyáj navigációjára szolgáló folyamatokat modellezi. Fernando Peruani, a tanulmány vezető szerzője és a CY Cergy Párizsi Egyetem kutatója elmondta, azzal, hogy a birkák rendszeresen lecserélik a vezetőjüket, a csoport folyamatosan frissíti a környezetről beszerzett információit, és kollektív intelligenciáról tesz tanúbizonyságot.

A kutatócsoport munkája arra is fényt derít, hogy az állatok által alkalmazott, kollektív stratégiák mind a hierarchia, mind a demokratikus szervezési formák előnyeit kihasználják. Peruani és kollégái a közeljövőben nagyobb nyájak és különböző korú birkák mozgását hasonlítják össze, és azt figyelik meg, hogyan viselkednek a nyájak labirintusokban vagy más nehezebb terepeken.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: