
Több mint háromezer makákó szociális viselkedését dokumentálja egy közösségi projekt
A makákók kutatásából a társas kapcsolatok evolúciójáról is sok minden megtudható. A MacaqueNet pedig a tudástermelés új, közösségi módját mutatja meg.
A makákók kutatásából a társas kapcsolatok evolúciójáról is sok minden megtudható. A MacaqueNet pedig a tudástermelés új, közösségi módját mutatja meg.
Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
A dinoszauruszok árnyékában élő, jobbára nekik táplálékul szolgáló kisemlősök igyekeztek eltűnni, és ebben a tompa, szürkésbarna szín volt segítségükre.
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a fontos vándorlási útvonalakat és túlélési stratégiákat ismerő, tapasztalt egyedek hozzájárulása nélkülözhetetlen az állati közösségekben, sokszor mégis ezeket veszik célba a vadászok és a halászok.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Egy felmérés szerint az állatokkal foglalkozó kutatók 77 százaléka találkozott már azonos nemű egyedek közti szexuális aktivitással, de csak 19 százalékuk számolt be róla publikációjában.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
Mi a közös a macskákban, a nyulakban, a vízilovakban, a vombatokban, a tasmán ördögökben és a hangyászsünökben?
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
A sauteur d’Alfort nyúlfajta egyetlen genetikai mutációnak köszönheti rendkívüli képességét.
Amotz Zahavi evolúcióbiológus szerint a jelzések költségessége garantálja az állatok közti őszinte kommunikációt, míg Számadó Szabolcs és kollégái most arra jutottak, hogy a megbízható jelzéseknek sokszor egyáltalán nincs költségük, vagy egyenesen hasznosak, ami garantálja fennmaradásukat az evolúció során.
Miután a közös őstől eredeztethető állatok és gombák útjai elváltak, genomjaik evolúciója jelentősen eltérő irányt vett, mondja a kutatásban vezető szerepet vállaló Szöllősi Gergely evolúciógenetikus.
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.