Azzal, hogy a birkák rendszeresen lecserélik a vezetőjüket, a csoport folyamatosan frissíti a környezetről beszerzett információit, és kollektív intelligenciáról tesz tanúbizonyságot.
Az óriáslajhárokat és elefántszerű növényevőket ábrázoló dél-amerikai festmények évszázadokon át készülhettek. Amikor a Homo sapiens találkozott egy ismeretlen állattal, vörös okkerrel, azaz vasoxiddal örökítette meg.
A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
A zoológusok mintegy 1500 olyan állatfajt ismernek, amelyeknél mindennapos az azonos nemű egyedek közötti szex. Ez a legújabb kutatások szerint evolúciós szempontból épp olyan hasznos lehet, mint az utódnemzéshez vezető, különböző neműek által űzött verzió.
A növényi lélek mint feltevés évezredeken át gondot okozott a természetfilozófusoknak. Ha a növényeknek is van lelkük, hogyan különböztethetők meg az állatoktól? Morálisabb-e a vegán étrend? Hasonló provokatív kérdések megválaszolásához visz közelebb egy új kötet, amely az élet és a lélek kapcsolatát a növények természetfilozófiai elemzésén keresztül mutatja be.
A kutatók nem tudják, hogy mitől váltak vérengzővé a csimpánzok, de az élelmiszerhiányra, illetve az afrikai esőerdők termelékenységének visszaesésére gyanakszanak.
Nagyon sok a közös vonás az emberi nevetés, illetve több tucat állatfajnál a játékos viselkedését kísérő hangok között. Két amerikai kutató elemezte az állati játékhoz kapcsolódó hangadás jellegzetességeit.
Hiánypótló kutatásban vizsgálták a laboratóriumi patkányok cincogását, amiből a kísérleti állatok érzelmi jóllétére tudtak következtetni. A tudósok szerint egy lépéssel közelebb jutottak az állatok kommunikációjának megértéséhez.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Amerikai és mexikói kutatók több tízezer szárazföldi gerinces faj állományát vizsgálták, és több mint ötszázat találtak, amelyekből kevesebb mint ezer példány maradt. A tudósok szerint a biodiverzitás válságát a klímaváltozással egy szinten, vészhelyzetként kellene kezelni.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
A Comedy Wildlife Photography Awards válogatásában feltűnik egy földön fetrengve röhögő fóka, egy pitypangrajongó mókus és egy madár, ami rosszul döntött, amikor egy orrszarvú háta mögött pihent meg.
A kígyótól inkább félünk, a csótánytól inkább irtózunk, de a pók mindent visz.
Az ember jelenléte komolyan korlátozza a vadon élő állatok mozgását. De milyen következményei vannak mindennek a tatárantilopra, a fehérlábú egérre vagy az emberre nézve?
A civilizáció hajnala óta az emberiség nem csupán a vadállatok többségét irtotta ki, hanem a növények felét is. Egyedül a háziállat-állomány gyarapodott, de az is hogy? A Föld madarainak 70 százaléka baromfi.
Az UNESCO Világörökség részét képező Selous Vadrezervátum életét egy 2,6 millió fa értékesítésére kiírt tanzániai pályázat boríthatja fel, amit így az elefánt, a keskenyszájú orrszarvú vagy az afrikai vadkutya bánhat.