Több mint háromezer makákó szociális viselkedését dokumentálja egy közösségi projekt
A makákók kutatásából a társas kapcsolatok evolúciójáról is sok minden megtudható. A MacaqueNet pedig a tudástermelés új, közösségi módját mutatja meg.
állatok
Állatorvos magyarázza el, miért kell levágni marhák ezreit, hogy megmeneküljön a magyar mezőgazdaság
Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
A korai emlősök nagyjából mind szürkésbarnák voltak
A dinoszauruszok árnyékában élő, jobbára nekik táplálékul szolgáló kisemlősök igyekeztek eltűnni, és ebben a tompa, szürkésbarna szín volt segítségükre.
Az idősebb és bölcsebb egyedek megóvása kritikusan fontos az állati populációk túléléséhez
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a fontos vándorlási útvonalakat és túlélési stratégiákat ismerő, tapasztalt egyedek hozzájárulása nélkülözhetetlen az állati közösségekben, sokszor mégis ezeket veszik célba a vadászok és a halászok.
Az evolúció a városba költözött – így adaptálódnak az állatok az urbánus közeghez
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Jóval elterjedtebb az állatok homoszexuális viselkedése, mint ami a tudományos kutatásokból kiderül
Egy felmérés szerint az állatokkal foglalkozó kutatók 77 százaléka találkozott már azonos nemű egyedek közti szexuális aktivitással, de csak 19 százalékuk számolt be róla publikációjában.
Kétszer annyi vírust adunk át az állatoknak, mint amennyit ők az embereknek
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
Sokkal több az UV-fényben világító emlős, mint eddig gondoltuk
Mi a közös a macskákban, a nyulakban, a vízilovakban, a vombatokban, a tasmán ördögökben és a hangyászsünökben?
Robotsimogató, leletbemutató, nevetséges szerelem és robbanó vulkánok: ma indul a Kutatók Éjszakája
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Tanulmány is alátámasztja, hogy a városi állatok sem bírják a elviselni a hőséget a kopár betondzsungelben
A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
Alaszkából Ausztráliába, az Északi-sarkról a Délire: az állatvilág maratonistái nem ismernek lehetetlent
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Videóajánló: Így derült fény a kézen járó nyulak rejtélyére
A sauteur d’Alfort nyúlfajta egyetlen genetikai mutációnak köszönheti rendkívüli képességét.
Magyar kutatók több évtizedes hipotézist cáfolhattak meg az állatok közötti őszinte kommunikáció kialakulásáról
Amotz Zahavi evolúcióbiológus szerint a jelzések költségessége garantálja az állatok közti őszinte kommunikációt, míg Számadó Szabolcs és kollégái most arra jutottak, hogy a megbízható jelzéseknek sokszor egyáltalán nincs költségük, vagy egyenesen hasznosak, ami garantálja fennmaradásukat az evolúció során.
Magyarországon kutató tudósok világították meg, hogyan váltak el egymástól a gombák és az állatok
Miután a közös őstől eredeztethető állatok és gombák útjai elváltak, genomjaik evolúciója jelentősen eltérő irányt vett, mondja a kutatásban vezető szerepet vállaló Szöllősi Gergely evolúciógenetikus.
Hódító hadjáratba kezdtek a hódok az egyre jobban melegedő Északi-sarkvidéken
Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.