Hiánypótló kutatásban vizsgálták a laboratóriumi patkányok cincogását, amiből a kísérleti állatok érzelmi jóllétére tudtak következtetni. A tudósok szerint egy lépéssel közelebb jutottak az állatok kommunikációjának megértéséhez.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Amerikai és mexikói kutatók több tízezer szárazföldi gerinces faj állományát vizsgálták, és több mint ötszázat találtak, amelyekből kevesebb mint ezer példány maradt. A tudósok szerint a biodiverzitás válságát a klímaváltozással egy szinten, vészhelyzetként kellene kezelni.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
A Comedy Wildlife Photography Awards válogatásában feltűnik egy földön fetrengve röhögő fóka, egy pitypangrajongó mókus és egy madár, ami rosszul döntött, amikor egy orrszarvú háta mögött pihent meg.
A kígyótól inkább félünk, a csótánytól inkább irtózunk, de a pók mindent visz.
Az ember jelenléte komolyan korlátozza a vadon élő állatok mozgását. De milyen következményei vannak mindennek a tatárantilopra, a fehérlábú egérre vagy az emberre nézve?
A civilizáció hajnala óta az emberiség nem csupán a vadállatok többségét irtotta ki, hanem a növények felét is. Egyedül a háziállat-állomány gyarapodott, de az is hogy? A Föld madarainak 70 százaléka baromfi.
Az UNESCO Világörökség részét képező Selous Vadrezervátum életét egy 2,6 millió fa értékesítésére kiírt tanzániai pályázat boríthatja fel, amit így az elefánt, a keskenyszájú orrszarvú vagy az afrikai vadkutya bánhat.