Aranyból készült nyelvvel beszédképessé tett múmiákat találtak a Nílus-deltában
Egyiptomi régészek több olyan múmiát is találtak a Quesna nekropolisz feltárása során, amelyeknek aranyból készített nyelveket helyeztek a szájüregébe. Ez a gyakorlat az ősi egyiptomi hitvilág szerint képessé tette a holtakat, hogy beszélni tudjanak, amikor a holtak birodalmában az ősi egyptomi istenség, Ozirisz színe elé érkeznek.
Az aranyból készült nyelvek mellett további aranytárgyakat, például szkarabeusokat és virágokat formáló amuletteket, valamint cseréptárgyakat is szép számmal találtak az ésatás során. Igaz, az egyiptomi régiségügyi tanács titkára, Musztafa Waziri szerint a múmiák többsége nincs túl jó állapotban. Ugyanakkor némelyik tetemet teljes testében vékony aranyrétegbe foglalták és fakoporsóban helyezték örök nyugalomra.
A Quesna nekropolisz épületeinek jellegzetességei, valamint a múmiák mellé helyezett tárgyak alapján a régészek arra következtetnek, hogy a sírkamrákat az Egyiptomi Birodalom három különböző korszakában is aktívan használhatták: a kései óegyiptomi, Ptolemaiosz fáraó korában és a római megszállás idején.
A nekropoliszban az elmúlt években nemcsak több száz sírt és kőkoporsót találtak, hanem néhány évvel ezelőtt egy eddig jóformán teljesen ismeretlen fáraó, Haba múmiájára is itt bukkantak rá.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: