Aranyból készült nyelvvel beszédképessé tett múmiákat találtak a Nílus-deltában

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Egyiptomi régészek több olyan múmiát is találtak a Quesna nekropolisz feltárása során, amelyeknek aranyból készített nyelveket helyeztek a szájüregébe. Ez a gyakorlat az ősi egyiptomi hitvilág szerint képessé tette a holtakat, hogy beszélni tudjanak, amikor a holtak birodalmában az ősi egyptomi istenség, Ozirisz színe elé érkeznek. 

A Quesna nekropoliszból most előkerült múmiák egyikeFotó: Az egyiptomi turizmusért és antikvitásért felelős minisztérium
A nyelvet formázó arany amulett a turizmusért és antik kincsekért felelős egyiptomi minisztérium magyarázó brosúrájának egyik képén. A minisztérium által kiadott brosúrában egy kétezer éves, nyugat-alexandriai múmia látható.Fotó: AFP

Az aranyból készült nyelvek mellett további aranytárgyakat, például szkarabeusokat és virágokat formáló amuletteket, valamint cseréptárgyakat is szép számmal találtak az ésatás során. Igaz, az egyiptomi régiségügyi tanács titkára, Musztafa Waziri szerint a múmiák többsége nincs túl jó állapotban. Ugyanakkor némelyik tetemet teljes testében vékony aranyrétegbe foglalták és fakoporsóban helyezték örök nyugalomra. 

A Quesna nekropolisz épületeinek jellegzetességei, valamint a múmiák mellé helyezett tárgyak alapján a régészek arra következtetnek, hogy a sírkamrákat az Egyiptomi Birodalom három különböző korszakában is aktívan használhatták: a kései óegyiptomi, Ptolemaiosz fáraó korában és a római megszállás idején. 

A nekropoliszban az elmúlt években nemcsak több száz sírt és kőkoporsót találtak, hanem néhány évvel ezelőtt egy eddig jóformán teljesen ismeretlen fáraó, Haba múmiájára is itt bukkantak rá.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: