Tizenkétszer annyi önkárosításra és öngyilkosságra vonatkozó tartalmat lát egy olyan felhasználó a TikTokon, akinek felhasználóneve tartalmaz erre utaló kifejezést, mint azok a regisztrált tagok, akiknek a neve semleges, derül ki egy a Center for Countering Digital Hate (CCDH) által végzett felmérésből. A non-profit szervezet a dezinformáció és a gyűlöletkeltő tartalmak terjedésével foglalkozik, és azt vizsgálja, miképp teremt táptalajt ezeknek a közösségi média.

A Guardian friss cikke a szervezetnek a TikTok algoritmusára vonatkozó tanulmányával foglalkozik. Az elsősorban szülők számára készített tájékoztató arra világít rá, hogy miféle veszélyek leselkednek a kamaszokra a közösségi médiában, azok közül is a világszerte 7. legnépszerűbb csatornán, a TikTokon. A platformot mostanra 1 milliárdan használják, amihez érdemes hozzáadni a több mint 600 millió kínai felhasználót is (a kínai TikTokot máig Douyinnak hívják, és 2016-ban indult; belőle nőtt ki a 2018-ban elindított nemzetközi változat ).

A CCDH jelentése szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti a platformon, hogy mindössze 3 vagy 8 percre van szükség ahhoz, hogy önkárosító vagy drasztikus diétákat hirdető tartalmakhoz jussanak a felhasználók. Hiába tiltja ugyanis a TikTok az önkárosítástra felhívó videókat, az ilyen tárgyú üzenetek rendszeresen felbukkannak a platformon.

Azzal már több kutatás is foglalkozott, hogy miképp befolyásolják a népszerű közösségimédia-alkalmazások a felhasználók test- és önképét. Ezt a mostani jelentés azzal egészíti ki, hogy készítői a világ különböző pontjain regisztrált, 13 éves felhasználókat szimuláló fiókok létrehozásával mérték meg, mennyi idő alatt érik el a gyerekeket a káros tartalmak.

Az érdeklődési körre szinte tűpontosan reagáló algoritmust azzal befolyásolták, hogy egyes fiókok nevébe a problémákra utaló szórészleteket tettek (öngyilkossági szándékra vagy diétára, evészavarra utaló szavakat), míg a többi fióknak teljesen semleges neveket választottak. Kiderült, hogy azzal, hogy milyen nevet választanak, illetve hogy az első fél órában milyen videókat kedvelnek és néznek végig, már remekül be tudták állítani az érdeklődési kört.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még egy nem sérülékeny fiók (amelynek neve nem utalt problémás magatartásra) is mindössze 3 vagy 8 perc alatt kapott a For you oldalon (az ajánlott videók oldalán) önsértő magatartásra és káros diétákra vonatkozó tartalmat. Azok a fiókok viszont, amelyek a sérülékeny felhasználókat szimulálták, 12-szer annyi ajánlott videót láthattak öngyilkosságról vagy önsértésről, mint a nem sérülékenyek. Az evészavarokkal foglalkozó klipeket háromszor olyan gyakran dobta fel nekik az algoritmus, mint a nem sérülékeny csoportnak. Ezzel azok a felhasználók, akik eleve problémákkal küzdenek (a jelentés készítői szerint ők hajlamosabbak már a felhasználónevükben utalni erre) jelentősen gyakrabban kapnak a problémáikat mélyítő tartalmakat, ami tovább nehezítheti a felépülést.

A CCDH jelentése kifejti továbbá, hogy bár a sérülékeny felhasználók 27 másodpercenként jutottak hozzá valamilyen az önsértéshez kapcsolódó tartalomhoz, ezek nem mindegyike volt rábeszélő jellegű. A kutatók nem tettek különbséget a pozitív és negatív üzenetet hordozó videók között; az előbbiek inkább a mentális egészséggel, tapasztalatokkal és segítségkéréssel foglalkoznak. Az ilyen videók akár segíthetnek is a sérülékeny csoportnak, de ezt a lehetséges hatást nem vizsgálták a kutatásban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: