A TikTok egyszerre hiteti el a felhasználókkal, hogy biztonságban vannak, és egyszerre teszi őket rettentően sérülékennyé

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A terápia fontosságát hangsúlyozó pszichológus, az endometriózis tüneteit magyarázó orvos, cuki cicás videó arról, hogy a macskák hogyan fejezik ki a szeretetüket vagy hogyan rendszerezzük a fürdőszobát – a 2016-ban Kínából elindult, rövid videók megosztására szakosodott TikTok mindenkinek azt mutatja, amire kíváncsi, vagy amire az algoritmus szerint nyitott. November elején a brit Guardian számolt be egy szerkesztőségen belüli kísérletről, amelyet három személlyel végeztek el, hogy felmérjék, milyen gyorsan tudja megbecsülni az alkalmazás, hogy mi érdekli a kijelzőt pörgető tiktokozókat. Nem meglepő az eredmény: a platformnak egy hét alatt sikerült elérnie, hogy többnyire érdekes tartalmat mutasson a felhasználóknak. 

A TikTok varázsa többek között abban rejlik, hogy új szintre emeli a mobiltelefon és a felhasználó kapcsolatát, mert könnyen emészthető, instant élményt biztosít, ami mindig ott lapul az ember zsebében. A Wired szerint ráadásul olyannyira a telefonokon van a hangsúly, hogy önmagában az algoritmus nem is lehetne olyan sikeres, mint így, hogy a teljes appot mobilra optimalizálták. A TikTok-videók számítógépen és tableten is elérhetők ugyan, ott mégsem olyan élmény nézegetni őket, mint mobilon, ahol a felhasználó néhány mozdulat ismételgetésével azonnali reakciót adhat a készítőknek.

És bár a TikTok algoritmusa szinte tökéletesen találja el, hogy milyen tartalom érdekelheti az egyes felhasználókat, veszélyeket is rejt magában – ugyanúgy, mint bármely más közösségimédia-platform. Szakértők szerint a TikTok-videók hozzájárulhatnak az önértékelési és testképzavarok kialakulásához, másrészt a mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak utat nyitnak a gyors és egyszerűnek tűnő öndiagnosztizálás felé, ami kifejezetten kártékony is lehet.

Szinte mindenkit elér, de szinte semmit nem lehet tudni a hatásairól

A különböző biztonsági rések, az esetleges adatszivárgások és eleve a kínai céges és fejlesztői háttér miatt gyakran éri kritika az alkalmazást, ennek ellenére 2022-re 1,5 milliárd havi aktív felhasználója lett a TikToknak. A siker gyakorlatilag az alkalmazás indulása (2018) óta töretlen: néhány év alatt tizenegyszeresére nőtt a felhasználók száma, a gyarapodás pedig szinte az egész világon egységes. Az appot jellemzően kamaszok és fiatal felnőttek használják, a tinédzserek körében egy amerikai kutatás szerint még a Facebook által 10 évvel ezelőtt egymilliárd dollárért megvásárolt az Instagramnál is elterjedtebb.

Tehát a tiktokozás egyáltalán nem csak gyerekjáték: a 30-as korosztály ugyanúgy aktívan használja, mint az egészen fiatalok, csakhogy a kisebbek sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve azáltal, hogy a megfelelő óvintézkedések (például a fiók privátra állítása) nélkül a feltöltött videók mindenki számára regisztráció nélkül is hozzáférhetők. Arról viszont, hogy milyen hatással van a TikTok az agyra, a fiatalok mentális egészségére vagy szociális fejlődésére, gyakorlatilag alig van információ. Pedig az amerikai fiatalok több mint fele napi felhasználónak tartja magát az idézett kutatás szerint, 16 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy szinte folyamatosan a platformon lóg.

Azonban az továbbra sem egyértelmű, hogy milyen hatással van az agyra a rendszeres videópörgetés, a Guardiannek nyilatkozó szakértők is leginkább abban értenek egyet, hogy kifejezetten kockázatos az, amilyen mértékben az algortimus kényelmessé teszi a releváns videók elérését.

A testképzavar melegágya

Igaz, hogy a test- és önképpel kapcsolatos kutatások elvégzése nem könnyű feladat, de azt már több vizsgálat is alátámasztja, hogy a tiktokozás kedvezőtlenül hat a szorongásra. Emellett ronthat az ön- és testképen ugyanúgy, ahogy azt az Instagramos tartalmakkal kapcsolatban már ugyancsak kimutatták.

Ezen a negatív befolyáson még az sem változtat, ha egyébként vannak a diétakultúrát rombolni próbáló, egészen más megközelítést promotáló videók is a platformon. A TikTok veszélyei épp ugyanazok, mint az előnyei: azt mutatja a felhasználónak, amit látni akar, így a fogyókúrázónak a számára előnyben részesített irányzatokat képviselő videók kerülnek be a foryou-jába (ez a kezdőoldal, ahol nem csak a már követett tartalomkészítők videóit láthatja az adott felhasználó, hanem fogyasztási szokásainak megfelelő további videókat is) és valószínűleg nem találkozik majd olyanokkal, amelyek épp az egészségtelen diétákkal kapcsolatos mítoszokat igyekeznek felszámolni.

A Salon egy friss, november 1-én a PLOS One-on megjelent tanulmányt idéz ezzel kapcsolatban. Marisa Minadeo és Lizzy Pope, a Vermonti Egyetem kutatói a TikTokon felbukkanó legfelkapottabb témákból válogattak és tíz, a táplálkozással kapcsolatos hashtaget választottak ki a vizsgálatban. Ezek mindegyikét több mint egymilliárdszor használták már népszerű táplálkozással és súlycsökkentéssel foglalkozó videók megjelölésére. Ezer videót töltöttek le, amiket részletesen is elemeztek, illetve kategóriákba sorolták őket aszerint, hogy hogyan tárgyalják a témát. 

A tartalmak alig 3 százaléka bizonyult inkluzívnak abból a szempontból, hogy nyitott volt a klasszikus értelemben nem ideális testsúlyú emberek felé, és nem idealizálta a diétakultúrás mentalitást. Ez utóbbi megközelítés a szigorú mérlegelésen és az egészség testsúlyban mért értékére támaszkodik, míg az antidiétás szemlélet lényege, hogy az egyén általános közérzetét veszi alapul a fejlődés szempontjából.

Orvosi tanácsadás 30 másodpercben

A világ számos pontján tényleg elég nehéz megfelelő orvosi ellátáshoz jutni – az Egyesült Államokban a biztosítási rendszer, Magyarországon a várólisták nehezítik meg a páciensek dolgát. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a TikTokon érdemes megoldást keresni egy-egy egészségügyi problémára (még akkor sem, ha egyébként egyre több szakember is jelen van a platformon).

Pedig jelentkezők, mármint akik tanácsot adnának, lennének. Ha az ADHD, a depresszió vagy személyiségzavarok diagnózisát kell rásütni valakire, a TikTok-közösség készségesen rendelkezésre áll: igaz, a legtöbb esetben szakmai háttér és megalapozottság nélkül. Az ADHD-diagnózisok megugró száma, a felnőttek körében is egyre gyakoribb probléma, jól rávilágít arra, hogy egyetlen telefonos applikáció mennyire el tudja torzítani a mentális betegségekkel kapcsolatos közfelfogást.

Valószínűleg a problémával valóban diagnosztizáltak és a szakemberek által készített videók inkább oktatási célt szolgálnak, és érzékenyíteni szerették volna velük a többi tartalomfogyasztót, viszont az eredmény részben az lett, hogy egyre többen diagnosztizálják magukon a figyelemzavart vagy a depressziót. Egy-egy tünet alapján és megfelelő szakmai kompetenciák nélkül lehetetlen az ilyen problémákat megbízhatóan felismerni és a kezelést megkezdeni, néhány videó mégis el tudja hitetni a felhasználókkal, hogy az órákig tartó olvasás, a reggeli fáradtság és a figyelmetlenség figyelemzavart, a konyhai mosatlan felhalmozódása pedig depressziót jelent. 

Csakhogy arra, hogy a mentális betegségek vagy a viselkedéses zavarok milyenek a hétköznapokban, tényleg sokan lennének valójában kíváncsiak, nem a diagnózisért, hanem a jobb megismerés céljából. De e mellett a tábor mellett ott vannak azok, akik megoldást keresnek valamilyen ismeretlen problémára. és sokkal egyszerűbbnek tűnik a TikToknak hinni, mint szakemberhez fordulni. Pedig a diagnózis még csak a nulladik lépés, és az a szerencsésebb eset, ha valaki a viselkedésében fellelt jelek alapján legalább szakemberhez fordul. Másrészt a TikTokon általában teljesen ismeretlenekkel kerülnek kapcsolatba a felhasználók, akik előtt sokkal könnyebbnek tűnik felvállalni magukat, mint a Facebookon az ismerősök között.

És miközben ennyien osztogatnak kéretlen tanácsokat videókban, mások pedig öndiagnosztizálják magukat pár másodperc alapján, a legsérülékenyebb csoportot képező gyerekek szinte teljesen egyedül maradnak a torzuló testképükkel. Mindaz, ami a közösségi médiában nyomasztó, a TikTokon ugyanúgy ott van, ráadásul a zseniális algoritmus minden pillanatot kihasznál arra, hogy ezt mindenkinek az arcába tolja. Ahhoz pedig, hogy a fiatalokat hatékonyan támogassák a TikTok-használat következményeinek megemésztésében, még a szakértőknek sem állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: