Cippalanda ősi, elveszett hettita városát áshatták ki a föld alól olasz régészek

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Több mint száz éve keresik, most a Pisai Egyetem kutatócsoportja úgy véli, egy közép-törökországi ásatási helyszínen, a Yozgat tartományban található Uşaklı Höyük térségében az elveszettnek hitt hettita vallási központot, Cippalanda városát találhatta meg. Az ősi anatóliai kultúra egyik legfontosabb városát több törökországi helyszínen is keresték, ezek egyike volt a Yozgat tartományban található, csonkakúp alakú mesterséges domb, Uşaklı Höyük.

Cippalanda rejtélyes városa most a semmi közepén fekszik Törökország középső régiójábanFotó: University of Pisa

Korábban a mostani helyszíntől nem messze, egy másik mesterséges dombról, Çadır Höyükről hitték, hogy Cippalanda városát rejti, ám a kanadai-amerikai ásatások nem hozták felszínre a hettiták ősi városát. 

Az Anatólia, Észak-Levante és Felső-Mezopotámia teljes térségét uraló Hettita Birodalomról annak ellenére meglehetősen keveset tudunk, hogy a maga idejében az ősi Egyiptomi Birodalom legjelentősebb kihívójának tartják. Az ősi anatóliai civilizációról elsőként Hugo Winckler német régész számolt be 1906-ban. Ő azonosította Hattusa mintegy hét évtizeddel korábban megtalált városának romjait is a Hettita Birodalom fővárosaként. 

Winckler mintegy 10 ezer agyagtáblára bukkant rá, amelyekbe egy mindaddig ismeretlen nyelven véstek szöveget. Az írást egy cseh nyelvész, Bedřich Hrozný fejtette meg 1915-ben, aki az erről írt tanulmányában ismertette a hettita nyelv szerkezetét és a modern indo-európai nyelvekkel való kapcsolatát. Hrozny ugyanis arra jutott, hogy az agyagtáblákon szövegbe rendezett nyelv nem a közel-keleti, hanem az indo-európai nyelvekkel mutat szoros kapcsolatot. 

A hettitákról a Winckler által megtalált és Hrozny által megfejtett agyagtáblák árulták el a legtöbb információt, például azt is, hogy volt egy ősi városuk, Cippalanda, amely a hettiták vallási és kulturális központjaként a Viharistennek és kultuszának adott otthont. Az agyagtáblák tanúsága alapján Cippalandában vallási fesztiválokat rendeztek, és a Viharisten temploma szakrális eseményeknek adott otthont. Csakhogy Cippalandát azóta sem sikerült megtalálni.

Az olasz régészeket vezető Anacleto D’Agostino szerint az általuk feltárt Uşakli Höyük területén nemcsak hettita írással írt további agyagtáblákat találtak, hanem a birodalom idejéből származó kerámiákat is, illetve több épület nyomait. D'Agostino szerint a további hosszadalmas régészeti feltárás előtt álló épületegyüttes épületeinek egyike a viharisten fő temploma, de van köztük egy erőd és több ismeretlen szerepet betöltő szakrális épület is.  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: