Sherlock Holmes január 1-től közkinccsé válik
Az amerikai szerzői jogi szabályozás szerint az 1978 előtt kiadott vagy bejegyzett alkotásokra legfeljebb 95 évig vonatkozhat a szerzői jog, és utána óhatatlanul közkinccsé válnak. Így 2023-tól minden olyan könyv, film és zenemű szabadon felhasználható és feldolgozható lesz, ami 1927 év végéig megjelent.
Az észak-karolinai Duke Egyetem jogi karán működő Közkincstudományi Központ igazgatója, Jennifer Jenkins minden év végén összegyűjti a legfontosabb címeket, amelyeket a következő évtől már nem védi a szerzői jog. Idén is megtette.
Ahogy idén a Micimackó és a Bambi, tavaly pedig A nagy Gatsby esetében, úgy jövőre is feloldásra kerül legalább egy ikonikus könyv (és karakter) szerzői joga: Arthur Conan Doyle teljes Sherlock Holmes-sorozatáé.
Íme a tíz talán legismertebb mű az idei válogatásból (mivel az amerikai klasszikus dalok Magyarországon nem igazán népszerűek, így csak könyvek és filmek):
- Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes esetnaplója (a legutolsó Holmes-novelláskötet)
- A. A. Milne: Hatévesek lettünk (gyerekverses kötet)
- Virginia Woolf: A világítótorony (regény)
- Marcel Proust: A megtalált idő (Az eltűnt idő nyomában-regényfolyam hetedik, utolsó kötete)
- Agatha Christie: A Nagy Négyes (Poirot-regény)
- Franz Kafka: Amerika (posztumusz kiadott, befejezetlen regény)
- Herbert Ashbury: New York bandái – Az alvilág nem hivatalos története (a 2002-es Scorsese-film alapja)
- Metropolis (Fritz Lang expresszionista sci-fi-filmklasszikusa)
- Virradat (Sunrise, F. W. Murnau első amerikai filmje)
- A dzsesszénekes (az első egész estés hangosfilm, Alan Corosland rendezésében)
A Sherlock-sztori annyiban különleges, hogy a detektívet középpontba állító korábbi könyvek már mind a közkincsbe tartoztak, de a Doyle jogait kezelő társaság ennek ellenére többször – és sikertelenül – perelt be olyanokat, akik a karakterhez mertek nyúlni. 2013-ben egy új Sherlock-novellákból álló antológia szerkesztőjét, 2020-ban pedig a Sherlock húgáról szóló Enola Holmes-regények íróját és az egyikből készült filmet kiadó Netflixet.
Január 1-től már semmilyen követeléssel nem élhetnek a Sherlock-jogutódok, de a bírósági döntések alapján általánosságban is megállapítható, hogy bármilyen fiktív karakter szabadon felhasználhatóvá válik, amint az első olyan műnek megszűnik a szerzői jogi védelme, amelyben szerepel. Ilyenkor a későbbi darabokban szereplő egyedi történeteket és jellemvonásokat még nem lehet felhasználni, jegyzi meg Jenkins – így egyelőre a 2024-ben közkinccsé váló Mickey egeret is csak a legkorábbi verziójában lehet majd szabadon ábrázolni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: