A Greenpeace Magyarország két évvel ezelőtt indított pert a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal közigazgatási határozata ellen, amely a sokat kritizált Fertő Part nevű turisztikai projekt beruházójának kérésére engedélyezte, hogy nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben végezhessen mederkotrást a többszörös védelem alatt álló Fertő tónál zajló, állami pénzből finanszírozott építkezés területén. A természetvédők az Európai Unió Natura 2000 hálózatára vonatkozó szigorú előírások megsértését felpanaszolva nyújtották be keresetüket. (A projekt lényege a szállodát, apartmanházakat, parkolót, látogató- és sportközpontot is magában foglaló kikötő kiépítése a nemzeti parki területen.)

A Greenpeace Magyarország hétfői sajtóközleménye idézi a január 16-án kézhez vett írásbeli ítélet indoklását. E szerint

„a Natura 2000 rendelet perben irányadó rendelkezései alapján a fajok, illetve azok élőhelyének a fenntartása a cél. Különbséget kell tehát tenni a fajok és annak egyes egyedeinek védelme között. Nem vitás, a tó medrét érintő kotrás hatással lehet a jelenlévő állatfajok egyedeire, azonban jogsérelmet ezzel kapcsolatban megállapítani akkor lehet, ha a módosítással érintett tevékenység a fajokra, mint az egyedek összességére, egészre, illetve a területen jelenlévő fajok élőhelyének egészére jelent veszélyt”.

Csakhogy a faj fogalma – egy sor más biológiai kritérium mellett – alapvetően az egyedek összességét jelenti. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse szerint „persze az utolsó élő egyedig lehet azt mondani, hogy a faj létezik. Ezen az alapon azonban nincs értelme annak sem, hogy minden védett fajnak van meghatározott természetvédelmi értéke. Nyugodtan ki lehet lőni mondjuk egy parlagi sast, vagy szedni egy csokor fokozottan védett papucskosbort, mert a faj attól még létezik. Pedig a természetvédelem épp azért kényszerült rá, hogy pénzben is kifejezze a védett fajok egyedeinek értékét, hogy ha valaki elpusztítja őket, akkor ez alapján büntethető legyen”.

A bíróság által felkért igazságügyi szakértő hazai és nemzetközi adatokkal, átfogó szakirodalommal alátámasztva megerősítette a Greenpeace álláspontját, miszerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is. 2021. decemberében a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is állásfoglalást adott ki, amelyben a Fertő tavi súlyosan természetkárosító beruházás leállítását követelte. Ezek ellenére a bíróság elutasította a Greenpeace keresetét, a természetvédők ezek után a Kúriához fordulnak jogorvoslatért.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha a Duna vizével próbálják feltölteni a Fertő tavat, és fürdőkádat csinálnak belőle, biztosan tönkremegy

Radó Nóra gazdaság 2022. július 11.

A Fertő tó 150-200 évente kiszárad – legutóbb, 1867-ben még az is szóba jött, hogy szántóföld legyen a medrében. A nemrég felmerült megmentési terveket egy szűk kör gazdasági érdekei diktálják, nem az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások.

A Fertő tavi szállodaberuházásnál akciózott a Greenpeace

Qubit.hu gazdaság 2021. június 14.

A beruházó által „madárvédő hálónak” nevezett műanyag rácsokat szedték le a cölöpházak aljáról, hogy a fecskék fészkelhessenek. Ha fészkelnek, talán a cölöpházakat is megvédik a pusztítástól.

Látványosan kivéreztetik a nemzetközi hírű magyar természetvédelmet

Vajna Tamás gazdaság 2018. december 11.

Elmaradó idénymunkák, természetvédelmi őrök által üzemeltett látogatóközpontok, kiüresedő hivatalok, jogosítványaiktól megfosztott zöld hatóságok: az elmúlt nyolc évben fokozatos forrásmegvonással és hatáskörcsökkentéssel építette le a kormányzat az EU-csatlakozáskor még nemzetközileg is elismert állami természetvédelmet.