Ha a Duna vizével próbálják feltölteni a Fertő tavat, és fürdőkádat csinálnak belőle, biztosan tönkremegy
Ha előkerülne az a több tízmilliárd forint, amit a Fertő tavi beruházásra akartak fordítani, azt inkább vízutánpótlási projektekre, a strand rendbetételére, természetvédelmi rehabilitációs projektekre és a helyi gazdák támogatására kellene költeni, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy az a tónak is jó – mondta a Qubitnek Kun Zoltán, a Fertő tó barátai nevű civil szervezet szakértője arra a hírre utalva, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett a sokat kritizált Fertő Part nevű beruházás, tehát úgy tűnik, a kormány egyelőre felfüggeszti a projektet.
A szakember hozzátette: ha tovább folytatódik a vízhiányos időszak, fennáll a veszély, hogy a Fertő tó kiszárad, ez azonban egyáltalán nem lenne példa nélküli a tó történetében. Úgy vélte, a klímaváltozáson és a csapadékhiányon kívül az is hozzátesz a szárazodáshoz, hogy rendkívüli mértékben megváltoztattuk a Fertő tó tágabb közegének vízgazdálkodását: kiszárítottuk a Hanságot, egyre több vizet használunk öntözésre a Rábából, és mezőgazdasági területekké alakítottuk a vízgyűjtőjét. Szerinte a vízgazdálkodáson kellene ökológiai eszközökkel javítani, és elvetni azt a magyar és osztrák elképzelést, hogy a Mosoni-Duna vizének a Fertő tóba vezetésével oldják meg a vízhiányt. Ez ugyanis a magyar és az osztrák környezetvédők szerint is zsákutca, és gyakorlatilag élettelen fürdőkáddá változtatná a tavat.
Rekordalacsony a vízállás a Fertőn
Bár jelenleg hasonló gondokkal küzd a Tisza, a Tisza-tó és a Velencei-tó, és nemrég a Bükkben is kiszáradt egy patak, a Fertő tónál március óta szezonálisan rekordalacsony vízállásokat mérnek a szokásosnál sokkal kevesebb eső miatt. Az osztrák mezőgazdasági minisztérium honlapján azt írja, hogy a helyzet nem javul. A mérések szerint a hétvégén Breitenbrunnál tengerszint felett 114,99 méteren állt a Fertő tó. Ez az érték az előző évihez képest 23 cm-rel, az átlagos értéknél 37 cm-rel, az 1996-ban mért, eddigi legnagyobb vízállásnál pedig 70 cm-rel kisebb. „Laikus nyelvre lefordítva a tó ma 1,6-1,7 méter mély, ez pedig 40 centiméterrel kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. Alapesetben a tó nyár végén éri el a legalacsonyabb vízállását” – mondta július elején a Die Presse osztrák lapnak Christian L. Sailer burgenlandi vízgazdálkodási főtanácsos.
Az osztrák minisztérium beszámolójában megjegyzi, hogy a vízállás idén március óta az 1965-től kezdődően feljegyzett, eddigi ingadozási tartomány alá esik, vagyis tavasz óta olyan vízállások jellemzik a tavat, amelyek szezonálisan még sosem voltak ilyen alacsonyak. A szakértők szerint ennek oka elsősorban az, hogy az átlagosnál sokkal kevesebb volt a csapadék a téli időszakban. Erős szél idején helyenként az iszapos talaj is jól láthatóvá válik, ahogy ezt a múlt hétvégi breitenbrunni képek is bemutatják. Ráadásul az ORF beszámolója szerint a szárazsággal megnő annak a veszélye is, hogy tüzet fogjon a nádas.
Mivel a Fertő tó sekély vízű, szikes tó, már korábban is tartottak attól a szakértők, hogy kiszáradhat, ezért 2006-ban készült egy tanulmány, amelyik a 2003-as száraz évre alapozva megvizsgálta, milyen feltételek mellett van valós esélye a kiszáradásnak, és azt találta, hogy a Fertő tó akkor száradhat ki, ha hat éven keresztül a csapadékhiány az uralkodó.
Szántóföld lett, maradhat?
Kun megjegyezte, hogy egy másik tanulmány szerint a szárazföldi vizes élőhelyek, tavak a tengerekhez képest 16 százalékkal többet párologtatnak – nyilván azért, mert kisebb a víztömegük, könnyebben felmelegednek. Tehát ha a csapadékkal és egyéb vízutánpótlási lehetőségekkel gond van, akkor kiszáradhatnak, ez benne van a pakliban.
Jelenleg az osztrák szakértők is attól tartanak, hogy a tartós vízhiány a tó kiszáradásához vezethet, ami nem lenne példa nélküli. „A Fertő tó története azt mutatja, hogy 150-200 éves ciklusokban kiszárad, nyilván klímától, csapadéktól függően. Részben azért, mert ez egy sekély vízű tó. Legutóbb 1867-68-ban száradt ki, amikor még az is felmerült, hogy a tó medrében szántóföldi termelést végeznek majd” – jegyezte meg Kun.
A szakértő hozzátette, a korábbi évszázadokban az emberek hagyták, hogy kiszáradjon a Fertő. „Nyilván nem volt eszköz, amivel védekezhettek volna, de érdekükben sem állt a víztömeg megtartása. Jelenleg vannak olyan érdekcsoportok, elsősorban a turizmus és az ingatlanfejlesztés terén, amelyeknek komoly érvágást jelentene, ha a tó kiszáradna. Ezért küzdeni fognak, hogy ne száradjon ki természetes úton” – tette hozzá.
Mosoni-Dunát a Fertő tóba?
Osztrák és magyar oldalon is elég komolyan felmerült az ötlet, hogy a Fertő tó vízutánpótlását a Mosoni-Dunából próbálják megoldani. Az Átlátszó tavaly szeptemberben írta meg, hogy a kormány tervei szerint a Lébény-Hanyi főcsatornát egy 14 méter széles, 12 km hosszú, új csatornával bővítve vezetné el az osztrák határig, és amellett, hogy a Jánossomorja környékén lévő és a szomszédos osztrák földeket is ebből a csatornából öntöznék, ezt használnák a Fertő tó vizének pótlására is. A projektet eredetileg az EU Helyreállítási Alapjából (RFF) tervezték finanszírozni, de az EU nem járult hozzá, ezért más uniós és hazai források kerültek szóba, és a burgenlandi önkormányzat is bejelentett egy 3 millió eurós hozzájárulást.
A támogatást bejelentő Heinrich Dorner burgenlandi tanácsos akkor azt mondta, így másodpercenként 1-4,5 köbméter vízhez juthatnának. A Fertő tó vízállásának egy centiméterrel való emeléséhez körülbelül hárommillió köbméter vízre van szükség, és a projekttel évente 30 millió köbméter Duna-víz kerülhetne a Fertőbe. Mindenesetre tavaly ősz óta, amikor is a csatornakivitelezési projektet Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte egy 3,8 milliárd forintos ajánlattal, nem hallani arról, hogy áll a megvalósítás. Dorner májusban annyit mondott, hogy a kérdésben jó a viszony Magyarországgal, és a nemsokára várható egyeztetéseken politikai szinten is felvetik a témát.
„Természetvédelmi szervezetek szerint ez egy teljes zsákutca. A Dunának a kémiai, fizikai összetétele teljesen más, mint a Fertőé. Ha a Duna vizét vezetnék be a Fertőbe, azzal teljesen hazavágnák az ökológiáját. Már maga az ötlet is azt mutatja, mennyire a gazdasági érdek, méghozzá egy szűk gazdasági érdek diktál a tavat tekintve, nem pedig az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások” – jegyezte meg Kun.
Osztrák szervezetek, például a helyi WWF ugyancsak tiltakozott az elgondolás ellen. Bernhard Kohler, a WWF fajok és élőhelyek nevű programjáért felelős munkatársa a Der Standard osztrák lapnak azt mondta, ahhoz, hogy a tó megmaradjon, együtt kell élnünk azzal, hogy időnként kiszárad. Ha azonban a Duna-víz bevezetésével fürdőkádat csinálnak belőle, biztosan tönkremegy. Ezért ők azt javasolják, hogy hagyni kell a tavat gondoskodni saját magáról. Ezen kívül Kohler nem érti, hogy azzal a néhány centiméterrel turisztikailag mit lehetne nyerni. Az élővilágra káros hatásai lesznek, azonban hajózni továbbra sem lehet majd.
Legyen újra szivacs a Hanság
Kohler szerint ami szóba jöhetne, az az, hogy Duna-vizet vezessenek a Fertőzug talajvizébe, ami így közvetve az apró szikes tavakat segítené. Ezek a vízhiányos időszakokban ugyanis még könnyebben kiszáradnak. Kun megjegyezte, ő nemrég a Fertőzug térségében úgy látta, hogy jelenleg szinte mindegyik kisebb szikes tó, a tavak körülbelül 80 százaléka már teljesen kiszáradt, vagy extrém kis vízszinttel vegetált.
Ami azonban a WWF szakértője és Kun szerint is sokkal többet jelentene, az az, ha a térségben a gazdálkodók például kevésbé vízigényes növények termesztésére állnának át. „A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik 2019-es dokumentumában, amelyet a Kisalföld vízgazdálkodási/környezeti tervéhez adtak ki, az állt, hogy vízvisszatartási területek szükségesek a Kisalföldön és a Hanság területén is, mert arra kellene leginkább törekedni, hogy a lehulló csapadékot sikerüljön a területen tartani” – mondta. Hozzátette, hogy a klímaváltozással ugyanis nem feltétlenül csökken a csapadék mennyisége, inkább rapszodikusabban jön: villámárvizek váltják a száraz időszakokat. Kun szerint ha a villámárvizeket sikerülne benn tartani a vízgyűjtő területen, azzal tudnánk segíteni a Fertő tónál is.
„Ehhez arra lenne szükség, hogy a lápos Hanság, ami régen úgy működött, mint egy szivacs, megint úgy működjön. Ezt azonban a helyi mezőgazdaság, ami a szántóföldek öntözésére használja a Hanságot, nem feltétlenül támogatja. Pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park is azt írta, ők azt preferálnák, ha a felszíni vízkivétel, vagyis az öntözés helyett a mezőgazdasági művelést úgy alakítanák át, hogy sokkal gazdaságosabban bánjon a rendelkezésre álló vízzel, illetve a lehulló csapadékot, a területen lévő vizeket minél inkább a területen tartsa. Ez jelentené az ökológiai gazdálkodást” – magyarázta Kun.
Hagyjuk a nagy vízigényű napraforgót másra
A szakértő szerint ezt úgy lehetne elérni, ha például a mezőgazdaságban például a dinnyéről vagy a napraforgóról kis vízigényű fajok termesztésére állnánk át, vagy olyan technológiákra, amelyek ezt támogatják. De Kun szerint az is segítene, ha az Európai Unió által kiosztott területalapú támogatásoknál megengednék, hogy télre ne kelljen beszántani a területeket, hanem például facéliával vagy lóbabbal ültetnék be azokat. „Ez árnyékolná télre a földet, csökkentené a párolgást a talajból. Ehelyett az országban sok helyen pont az ellentétét csinálják, sok gazda akkor kapja meg a támogatást, ha télre beszántja a területet, magyarul nincs leárnyékolva, nagyobb felületen párologtat, porzik”.
Kun szerint ezek persze kis léptékű eszközök, de sok ilyenből jöhet össze a nagyobb léptékű megoldás. „Látni kell, hogy a Fertő tó vízgazdálkodása szoros összefüggésben áll a Hansággal, a kettő egy tájegységhez tartozik, szóval ha a Hanságban sikerülne több vizet benntartani és a gazdálkodást megváltoztatni, azzal tudnánk segíteni a Fertő vízgazdálkodását is” – mondta. – A lényeg, hogy a Fertő vízgazdálkodását már nagyon régen szétcsesztük, és most azzal, hogy ilyen extrém helyzetek jönnek, mint a felmelegedés, a csapadékhiány és a csapadékos szélsőségek, ezt már nem tudjuk mérnöki módszerekkel megoldani. Elő kellene venni a természetközeli megoldásokat”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
