Január 13-án tette közzé az Eurostat azokat az adatokat, amik megmutatják, hogy az EU egyes tagállamaiban mekkora jövedelem állt a lakosok rendelkezésére. Az egyes közvetlen tapasztalatokkal szemben Romániában még éppen alacsonyabb volt a jövedelem 2021-ben, mint Magyarországon.

Az adatsor konkrétan azt mutatja meg, hogy az egyes tagállamokban mekkora jövedelem marad egy személynél az adó és más levonások után - ez az úgynevezett disposable income, vagyis az az összeg, amiből valaki vagy költeni tud, vagy megtakarítani.

Az Eurostat mostani adatai nem az átlagot mutatják, amit eltorzíthat néhány nagyon magas jövedelem, hanem a mediánt, ami sokkal jobban jelzi, hogy milyen jövedelmi szinten élnek a legtöbben egy-egy országban.

A vásárlóerőn számított legmagasabb egy főre eső jövedelmek toplistája:

• Luxemburg (32.132 EUR),

• Hollandia (24.560 EUR),

• Ausztria (24.450 EUR),

• Németország (23.401 EUR)

A lista végén álló tagállamok:

• Románia (8.703 EUR),

• Bulgária (9.375 EUR),

• Görögország (9.917 EUR) és

• Magyarország (9.982 EUR)

Hogy alakult a 2011 és 2021 közötti időszakban a közép-kelet-európai régióban és egy-két déli tagállamban az egy főre eső elkölthető jövedelem?

A fenti táblázatból az látszik, hogy 2011 óta kevés szempontból változott a helyzet. Görögország lecsúszásán és Lengyelország kiemelkedő teljesítményén kívül Romániát érdemes kiemelni, ahol ugyan a vizsgált tíz évben több mint kétszeresére nőtt az egy főre eső elkölthető jövedelem, de a románok még ezzel sem tudtak előrébb lépni a listában. Szlovénia ugyanakkor már Olaszországot is előzi, Horvátország pedig elhúzott Magyarország mellett.

A 2021-es adatok alapján Románia még nem előzte meg az egy főre eső medián jövedelem tekintetében Magyarországot, de ha folytatódik a trend, akkor ez hamarosan megtörténik. Az viszont igaz, hogy Románia Bukaresten kívüli legfejlettebb régiói a magyar határ mentén találhatók, és ezek fejlettebbek is, mint Magyarország keleti régiói. Még ezzel együtt is nehéz azonban arra magyarázatot találni, hogy ha a fogyasztást vizsgáljuk, hogyan lehetséges, hogy a román háztartások már nagyobb értékben fogyasztanak a magyar háztartásoknál. Ennek lehetséges okaival korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: