Hol mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy ne szegényedj el?
Vannak olyan országok, ahol sok munka mellett is könnyen marad szegény az ember, és olyanok is, ahol kevés munka mellett sem kell attól tartania, hogy nélkülözni fog. Az Eurostat frissen publikált adataiból kiderül, hogy melyek ezek, és az is, hogy hol helyezkedik el Magyarország ezen a tengelyen.
Alacsony munkaintenzitás és szegénység
Az Eurostat adatai megerősítik azt a közhelyet, hogy a legtöbb országban az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitás komoly szegénységi kockázatot jelent. Alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúként kezel az Eurostat egy háztartást, ha a benne élő munkaképes korúak a teljes idejű foglalkoztatáshoz képest a vizsgált időszakban kevesebb mint a munkaórák 20 (nagyon alacsony) vagy 45 (alacsony) százalékát töltötték fizetett munkával. Tehát ha például 2020-ban egy kétkeresős családban csak az egyik felnőtt dolgozott és csak félállásban, akkor őket a lehetséges munkaidejük negyedének (25 százalékának) kitöltésével alacsony, de nem nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásként kezelik.
Szegénységi kockázattal élőknek tekinti az Eurostat azokat a háztartásokat, amelyekben a jövedelem nem éri el az adott tagállam mediánjövelemének 60 százalékát. Magyarországon 2020-ban a háztartások mediánjövedelme 2 112 583 forint volt. Ennek a hatvan százaléka nagyjából 1 300 000 forint. Tehát 2020-ban az a háztartás élt Magyarországon szegénységi kockázatban, ahol ennél alacsonyabb volt az éves nettó bevétel. Ez persze egy nagyon durva szám, mert a háztartások közé besorolták az egyedül élő időseket és a háromgyerekes, kétkeresős családokat is.
A lényeg, hogy az adatok szerint a háztartások munkaintenzitásának növekedése minden tagállamban erősen összefügg a szegénységi kockázat csökkenésével. Azaz igaznak tűnik a tétel, aki dolgozik, az meg tud élni. Persze nem lényegtelen, hogy ez a 60 százalékos szint teljesen más jövedelmet jelent például Svájcban és Albániában.
Fontos látni, hogy nem egyforma erős az összefüggés a munkaintenzitás és szegénység között: van, ahol a kevés munka automatikusan vezet szegénységi kockázathoz, és van, ahol a sok munka sem ment meg a szegénység veszélyétől.
Kevés munkával is túl lehet élni
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások Litvániában, Romániában és Szlovákiában váltak szegénnyé a legnagyobb eséllyel, és Németországban, Írországban és Svájcban a legkisebbel. Magyarország ebben a mezőnyben nagyjából középen helyezkedik el a vizsgált országok között.
Az első három ország esetében szinte biztosan szegénnyé válik egy háztartás, ha a tagjai nagyon keveset dolgoznak, az utóbbi három ország esetében viszont csak ötven százalék körüli eséllyel következik be az elszegényedés.
Ennek magyarázata az lehet, hogy az Európai Unió keleti felében található tagállamok szociális hálója gyenge, és az ott élő háztartások tőkejövedelmei nem jelentősek. Ezzel szemben a nyugati országokban akkor is erős szociális háló biztosítja a megélhetést, ha éppen nem jut fizetett munka a háztartás tagjainak. Ráadásul a nyugati országokban számos családban a tőkejövedelmeknek is nagy szerepük lehet (cégtulajdon, részvények, ingatlan-bérbeadás, szerzői jogi jövedelmek, stb.) Azaz nyugaton többen tehetik meg, hogy nem dolgoznak, és így sincsenek kitéve a szegénység kockázatának. Magyarország ezen a tengelyen van félúton kelet és nyugat között.
A sok munka sem garancia
Vannak viszont olyan országok is, ahol a sok munka sem garancia a szegénység elkerülésére. Meglepő módon Luxemburgban van a legnagyobb esély arra, hogy egy háztartás 85 százalékos munkaintenzitás felett is szegény maradjon. Ezt a csak kevesek számára rendelkezésre álló nagyon magasak a jövedelmek magyarázhatják. Alacsonyabb státuszú munkákkal egyszerűen nem lehet elérni a magasra kúszó mediánjövedelem 60 százalékáig. Ugyanez a helyzet Törökországban és Albániában is, csak sokkal alacsonyabb munkajövedelmek mellett. A szegénységi kockázat ezekben az országokban teljesen más megélhetési feltételeket jelent, viszont az jól látszik, hogy a jövedelmek nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg.
Magyarország itt a skálának ahhoz a végéhez áll közel, ahol a magas munkaintenzitás szinte teljesen kizárja a szegénnyé válás esélyét. Tehát ha egy háztartásban 2020-ban minden felnőtt dolgozott, akkor elhanyagolható volt annak az esélye, hogy a háztartás összes jövedelme a medián 60 százaléka alatt maradjon. A legkisebb ennek az esélye a vizsgált országok közül Horvátországban, Írországban és Belgiumban volt. Ezekben az országokban tehát igaznak tűnik a közhely: aki fizetett munkában sokat dolgozik, az nem szakad le a középmezőnytől.
A szerző a TASZ Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ álláspontját fejti ki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: