Ezer maja települést, a köztük húzódó komplett úthálózatot, sőt sztrádákat találtak a dzsungel mélyén

2023.01.17. · tudomány

A világ első közúthálózatát, benne óriási sugárutakat találtak a közép-amerikai dzsungel mélyén, Mexikó és Guatemala határterületén. A szélesebb és keskenyebb, néhol autósztráda szélességű közutak mintegy ezer maja települést kötettek össze. A települések közel feléről, szám szerint 417 kisebb nagyobb faluról és városkáról eddig azt sem tudták, hogy valaha is létezett. A mintegy 3 ezer éves maja városrendszert a guatemalai FARES régészeti központ munkatársai fedezték fel, lidar-technológia segítségével – adta hírül a Reuters.

A most felfedezett települések és az azokat összekötő infrastruktúra több száz évvel a ma ismert legrégebbi maja városállamok előtt épülhetett, a kutatók szerint a lakott területeket összekötő úthálózat egyes részei a világ első kőből épült sugárútjai és főútvonalai lehettek.

Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe.
photo_camera Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe. Fotó: FARES / USA
photo_camera Fotó: FARES
Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe.
photo_camera Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe. Fotó: FARES
Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe.
photo_camera Az dél-mexikói és észak-guatemalai határon húzódó Mirador-Calakmul karsztmedencében (MCKB) egykor található maja városkák lidar-felvételek alapján rekonstruált képe. Fotó: FARES

A lidar a földfelszínre bocsátott, majd onnan visszaverődő lézerfény segítségével alkot olyan képet, amely a legapróbb domborzati eltéréseket is képes észrevenni és elemezni. Segítségével afféle speciális légi felvételek készülnek, amelyeken még a hegyoldalon lefolyó vízmosások is látszanak, akár a fák egybefüggő lombkoronája alatt is. Az 1960-as évektől rendelkezésre álló, ám domborzati viszonyok felmérésére csak mintegy 20 éve használni kezdett lidar-technológia már többször is bizonyított, méghozzá nem is akárhogyan.

Ennek az eljárásnak a segítségével találták meg és tárták fel Guatemalában a dzsungellel teljesen benőtt, így aztán meglepően jó állapotban fennmaradt, a most felfedezett településektől délebbre lévő egykori maja város, Tikal romjait. Kambodzsában a már egyébként is világhírű Angkor mellett találtak lidarral egy még nagyobb romvárost. Néhány hónapja pedig a Német Régészeti Intézet, a Bonni Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatói 200 méteres magasságból, egy helikopterből készítettek lidarfelvételeket az észak-bolíviai Amazónia sűrű növényzetének mélyén húzódó struktúrákról, és sikerült feltérképezni az 500–1400 között létezett Casarabe kultúra városi központjait. Hasonlóan a maja településhálózathoz, a bolíviában talált ősi kultúra városépítészeti megoldásai is gazdagon tartalmaztak falvakat és városrészeket összekötő, kilométereken át húzódó utakat, gátakat, csatornákat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás