Dél-Afrikában már a középkorban is álltak városok

A 19. század elejéig a mai Botswana déli és a Dél-Afrikai Köztársaság északi területei sűrűn lakott, már-már urbanizált vidéknek számítottak. Az már eddig is tudható volt, hogy a gyarmatosítás után elnéptelenedő szubszaharai városok egyike a ma jelentéktelen porfészeknek számító Kweneng volt. 

A Witwatersrand Egyetem archeológusai tavaly tavasszal publikálták az első eredményeiket a lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológiával végzett felméréseikről. Ezek szerint Kweneng az időszámítás utáni 1400-as évek elején már lakott település volt, és a 17-18. századra tízezres lélekszámú nagyvárossá nőtt. 

Az elveszettnek hitt tswana-civilizáció

Az egyetem régészei szerint a felfedezés segíthet kitölteni egy jelentős történettudományi hiátust, mivel a térségről csak a gyarmatosítás után maradtak fenn írásos források. A LiDAR-eredmények kőépítmények kiterjedt hálózatát mutatják. A nagyrészt jelenleg is a talajszint alatt található, jellegzetes stílusú épített struktúrák a több ezer kilométerre nyugatra fekvő más ősi városokban feltárt épületmaradványokra hasonlítanak. Eddig úgy tartották, hogy ilyeneket korábban a Botswanának is nevet adó tswana népcsoport nem épített. 

Kweneng LiDAR-képeFotó: Witwatersrand University

A kutatók szerint a fénykorában 8-10 négyzetkilométeres, a budapesti Margit-szigettel megegyező területű Kweneng egészen a 19. század első évtizedeig virágzott, és csak a Fokvárosból kiinduló agresszív földfoglaló gyarmatosítás, illetve az ezzel párhuzamos törzsi belháborúk után néptelenedett el.

Az európiai késő középkor kiterjedt mezővárosaira hasonlító település első épületmaradványát Revil Mason, a Witwatersrandi Egyetem régészprofesszora azonosította egy 1968-as légi felmérés során készített ortofotók alapján. 

A város 3D-s rekonstrukcióját az alábbi mozgóképpel szemléltették a feltárást végző archeológusok. 

 A LiDAR technológia régészeti alkalmazásával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Magyar kutatók titkos élete: nappal tudós, este bűvész

Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.