Bármennyire is kommunikatívak a törpemalacok, még nem tudják a kutyákhoz hasonlóan megmutatni az embernek, hogy mit akarnak
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az emberi interakciókban jelentős szerepet betöltő referenciális kommunikáció állati aspektusait vizsgálták, eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban hétfőn, január 23-án megjelent legújabb tanulmányukban ismertették.
A tanszéki közlemény szerint emberek között gyakori, hogy a a partner figyelmét a környezet egy adott elemére irányítjuk „a nyelv (beszéd) és a gesztusok segítségével - például mikor rámutatunk egy vágyott dologra. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének”. Ezért megvizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
„A háziasított állatok különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy ilyen formában kommunikáljanak az emberrel” – idézi a közlemény Paula Pérez Fragát, a tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjának doktoranduszát, a cikk főszerzőjét.
A kutatók előfeltevése az volt, hogy mivel néhány nem háziasított állatfaj emberrel szocializált egyedei is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, mindez azt sejteti, hogy nem a háziasítás a kulcsa ennek a viselkedésnek. A kutatók feltételezték, hogy ilyesmit azok a fajok tudnak produkálni, amelyeknél a vizuális jelzések kiemelt szerepet töltenek be a fajtársakkal való kommunikációban.
Hogy teszteljék ezt a feltételezést, a kutatók összehasonlították két hasonlóan nevelt társállatként tartott faj viselkedését: a kutyákét, amik nagy arányban használnak vizuális jelzéseket a kommunikációjuk során, és a törpemalacokét, amik pedig nem. A tesztelt malacok a Családi Törpemalac Program nevű hosszútávú projekt résztvevői, amelyben a malacok fiatalon családokhoz kerülnek, és a családi kutyákhoz hasonló nevelésben részesülnek.
Az etológusok azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tűnik, hogy a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
Íme a kutatás mozgóképes összefoglalója:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: