Patagónia őslakóinak kutyái valójában rókák voltak
04.10.
A Dusicyon avus nevű faj utolsó példányai a 19. században pusztultak el.
háziasítás
Vau, bau, woof és kong: Faragó Tamás, a tudós, aki kutyahangokat gyűjt
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
A hálás mélybarna tekintet már a kutyák háziasításának kezdetén alapvető szempont lehetett
2023.12.20.
Japán kutatók a színárnyalatokra vonatkozó emberi preferenciákat vizsgálták.
Az embertársaikhoz hasonlóan temethették el az ausztrál őslakosok a dingóikat
2023.10.24.
Az ausztrál őslakosok dingókat vettek magukhoz, akiket a kutyához hasonlóan házőrzésre és vadásztársnak fogadtak be a közösségbe.
A kutyák agya kifejezetten érzékeny a női beszédre
2023.08.22.
A kutatást végző magyar etológusok szerint ez az első bizonyíték egy olyan neurális preferenciára, amely a háziasítás során alakult ki a kutyákban.
Az észak-amerikai őslakosok már azelőtt lovasok voltak, hogy megérkeztek volna az európai telepesek
2023.04.19.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
Az öndomesztikáció újabb példája az elefántok háziasodása
2023.04.04.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint az óriási emlősök az emberhez vagy főemlősökhöz hasonló módon szelektálták saját génjeiket, hogy alkalmasabbak legyenek a társas együttélésre.
Bármennyire is kommunikatívak a törpemalacok, még nem tudják a kutyákhoz hasonlóan megmutatni az embernek, hogy mit akarnak
2023.01.23.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak most publikált eredményei szerint az ember figyelmének irányítása nem általános képessége a háziasított állatoknak.
A gyerekek és a kutyák kapcsolata lehet a magyarázat az állatok háziasítására
2023.01.16.
Egy új amerikai kutatási eredmény szerint már a kétévesek is mindent megtesznek azért, hogy az állatok megszerezhessék azt, amit emberi közreműködés nélkül nem tudnának.
Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét
2022.06.29.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
A liba lehetett az első baromfi
2022.03.09.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.
A gyilkos kostól a felbőszült tehénig: ha rosszul kezelik, a legbékésebb haszonállat is képes fenevaddá változni
2021.11.25.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
Elkészült a legősibb kutyafajta géntérképe
2021.06.02.
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását
2020.11.17.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket
2020.09.28.
A kutatók a 11 éves Ebisu nevű nősténnyel demonstrálták, hogy a macskák sem kutyábbak az ebeknél.