Két nagyszabású kutatás teljesen átírhatja a macskák háziasításának történetét. Az állatok Európába az elmúlt kétezer évben kerülhettek be nagy számban, és megjelenésük nem hozott sok jót az őshonos vadmacskáknak.
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
Az uralkodó vélekedés szerint a farkasok vad életmódjának elhagyása miatt csökkent jelentősen a kutyák agya, de egy friss kutatás szerint túlbecsülik a háziasítás evolúciós erejét.
A legfrissebb eredmények szerint a nomád pásztorok ezer évvel a lovak háziasítása után fedezték fel a rokonszelekción alapuló szaporítás előnyeit.
A Dusicyon avus nevű faj utolsó példányai a 19. században pusztultak el.
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
Japán kutatók a színárnyalatokra vonatkozó emberi preferenciákat vizsgálták.
Az ausztrál őslakosok dingókat vettek magukhoz, akiket a kutyához hasonlóan házőrzésre és vadásztársnak fogadtak be a közösségbe.
A kutatást végző magyar etológusok szerint ez az első bizonyíték egy olyan neurális preferenciára, amely a háziasítás során alakult ki a kutyákban.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint az óriási emlősök az emberhez vagy főemlősökhöz hasonló módon szelektálták saját génjeiket, hogy alkalmasabbak legyenek a társas együttélésre.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak most publikált eredményei szerint az ember figyelmének irányítása nem általános képessége a háziasított állatoknak.
Egy új amerikai kutatási eredmény szerint már a kétévesek is mindent megtesznek azért, hogy az állatok megszerezhessék azt, amit emberi közreműködés nélkül nem tudnának.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.