A kutyák agya kifejezetten érzékeny a női beszédre
08.22.
A kutatást végző magyar etológusok szerint ez az első bizonyíték egy olyan neurális preferenciára, amely a háziasítás során alakult ki a kutyákban.
domesztikáció
Az észak-amerikai őslakosok már azelőtt lovasok voltak, hogy megérkeztek volna az európai telepesek
04.19.
Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.
Az öndomesztikáció újabb példája az elefántok háziasodása
04.04.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint az óriási emlősök az emberhez vagy főemlősökhöz hasonló módon szelektálták saját génjeiket, hogy alkalmasabbak legyenek a társas együttélésre.
Bármennyire is kommunikatívak a törpemalacok, még nem tudják a kutyákhoz hasonlóan megmutatni az embernek, hogy mit akarnak
01.23.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak most publikált eredményei szerint az ember figyelmének irányítása nem általános képessége a háziasított állatoknak.
A gyerekek és a kutyák kapcsolata lehet a magyarázat az állatok háziasítására
01.16.
Egy új amerikai kutatási eredmény szerint már a kétévesek is mindent megtesznek azért, hogy az állatok megszerezhessék azt, amit emberi közreműködés nélkül nem tudnának.
Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét
2022.06.29.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
A gyilkos kostól a felbőszült tehénig: ha rosszul kezelik, a legbékésebb haszonállat is képes fenevaddá változni
2021.11.25.
A nem megfelelő tartási körülmények, a szakszerűtlen emberi magatartás és a hozzá nem értéssel párosuló laikus antropomorfizáció a legfőbb oka annak, hogy néha még a legbékésebbnek tűnő állatok is az ember ellen fordulnak. Miért támad a kakas, mitől agresszív a lúd, és merre rúg a tehén?
A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig
2021.09.23.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Elkészült a legősibb kutyafajta géntérképe
2021.06.02.
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását
2020.11.17.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket
2020.09.28.
A kutatók a 11 éves Ebisu nevű nősténnyel demonstrálták, hogy a macskák sem kutyábbak az ebeknél.
Az ember miatt agresszív és gyomorfekélyes a mai lovak többsége
2020.06.03.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Önmagukat háziasítják a városi rókák
2020.06.03.
Az urbanizált környezethez alkalmazkodó ragadozók kutyaszerűbbek, mint vidéki társaik, állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói.
Ősi növénytermesztés folyt az Amazonas-medencében
2020.04.14.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
A városi sirályok figyelik az embereket, és így döntik el, hogy mi ehető, és mi nem
2020.02.26.
A madarak meglehetős magabiztossággal döntik el, hogy az emberi javak közül mi ehető és mi nem, ráadásul láthatóan úgy, hogy nem próba szerencse alapon választják ki az adott holmi fogyaszthatóságát.