Komplett római kori várost találtak az egyiptomi Luxor szívében
Egyiptomi régészek a héten közölték, hogy egy komplett római kori várost fedeztek fel az ország déli részén található Luxor városának szívében. A 2-3. századból származó leletek alapján ez lehet „a legrégebbi, legfontosabb város, amit valaha Luxor keleti partján találtak” – mondta az AFP-nek Mostafa Waziri, az egyiptomi régészek legfőbb tanácsának vezetője.
A feltárás során számos lakóépület, több fémműhely és két úgynevezett galambtorony került elő – utóbbiak olyan építményekre utalnak, ahol a galambokat tárolták, mielőtt az előkelőségek elfogyasztották volna őket. A műhelyekben edények, szerszámok, valamint római bronz és réz érmék gyűjteményére bukkantak.
Luxorban, ahol a Királyok és Királynők Völgye is fekszik, általában templomok és sírhelyek feltárására irányultak az ásatások, így a most talált, 1800 éves lakónegyed ritka régészeti leletnek számít.
Egyiptomban az elmúlt években jelentősen megnőtt a nagy nyilvánosság előtt bemutatott régészeti leletek száma, ami a kritikusok szerint a tudományos igényű kutatások kárára mehet. A nagy médiafigyelem felkeltésével ugyanis valószínűleg az a célja az egyiptomi hatóságoknak, hogy a politikai zavargások, majd a pandémia után végre a régi fényében tündökölhessen az ország létfontosságú turisztikai ipara.
A kormány azt tervezi, hogy 2028-ra évente 30 millió turista látogasson az országba, ami több mint duplája a járvány előtt tapasztalt mennyiségnek, az évi átlagosan 13 millió turistának. Az erre irányuló projektek legnagyobbika a gízai piramisok lábánál épített Nagy Egyiptomi Múzeum terve, ám a gigantikus mennyiségű leletet bemutató intézmény felavatását régóta halogatják.
Egyiptomban 104 millióan élnek, és az ország részben a turisztikai ipar hanyatlása miatt súlyos gazdasági válságtól szenved – a turizmus az egyiptomi GDP 10 százalékát adja, és mintegy 2 millió munkahelyet biztosít.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: