Egyiptomi régészek a héten közölték, hogy egy komplett római kori várost fedeztek fel az ország déli részén található Luxor városának szívében. A 2-3. századból származó leletek alapján ez lehet „a legrégebbi, legfontosabb város, amit valaha Luxor keleti partján találtak” – mondta az AFP-nek Mostafa Waziri, az egyiptomi régészek legfőbb tanácsának vezetője.

A feltárás során számos lakóépület, több fémműhely és két úgynevezett galambtorony került elő – utóbbiak olyan építményekre utalnak, ahol a galambokat tárolták, mielőtt az előkelőségek elfogyasztották volna őket. A műhelyekben edények, szerszámok, valamint római bronz és réz érmék gyűjteményére bukkantak.

Luxorban, ahol a Királyok és Királynők Völgye is fekszik, általában templomok és sírhelyek feltárására irányultak az ásatások, így a most talált, 1800 éves lakónegyed ritka régészeti leletnek számít.

Egyiptomban az elmúlt években jelentősen megnőtt a nagy nyilvánosság előtt bemutatott régészeti leletek száma, ami a kritikusok szerint a tudományos igényű kutatások kárára mehet. A nagy médiafigyelem felkeltésével ugyanis valószínűleg az a célja az egyiptomi hatóságoknak, hogy a politikai zavargások, majd a pandémia után végre a régi fényében tündökölhessen az ország létfontosságú turisztikai ipara.

A kormány azt tervezi, hogy 2028-ra évente 30 millió turista látogasson az országba, ami több mint duplája a járvány előtt tapasztalt mennyiségnek, az évi átlagosan 13 millió turistának. Az erre irányuló projektek legnagyobbika a gízai piramisok lábánál épített Nagy Egyiptomi Múzeum terve, ám a gigantikus mennyiségű leletet bemutató intézmény felavatását régóta halogatják.

Egyiptomban 104 millióan élnek, és az ország részben a turisztikai ipar hanyatlása miatt súlyos gazdasági válságtól szenved – a turizmus az egyiptomi GDP 10 százalékát adja, és mintegy 2 millió munkahelyet biztosít.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Több mint 3000 éves, színes falfestményre bukkantak egy egyiptomi nekropoliszban

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 4.

A kifogástalan minőségben fennmaradt falfestmény II. Ramszesz fáraó kincstárnokának sírját díszítette, és életének fontos jeleneteit ábrázolta – meg egy borjúvágást.

18 ezer frissen talált cserépdarab árulkodik arról, milyen volt az élet az ókori Egyiptomban

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 7.

Már az időszámításunk előtti első században is Bart Simpson módjára kellett újra és újra leírni ugyanazt a rosszalkodó diákoknak, de az irodalmi művek másolására és a kereskedés utáni nyugták írására is inkább cserépdarabokat használtak a jóval drágább papirusz helyett.

Ötéves kislány holttestét rejti a római kori egyiptomi szarkofág

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. november 27.

A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.