Védett cápafajokat szolgálnak fel az ausztrál halsütödékben
A nem megfelelő forrásmegjelölések a halból készült termékeken súlyos egészségügyi, etikai és konzervációs problémákat vetnek fel – állítja egy frissen megjelent ausztrál tanulmány. A kutatók szerint mindez megelőzhető lenne, ha gondosabban tüntetnék fel a halkészítményekhez felhasznált halak fajtáját és származási helyét, a jelenlegi szabályozás ugyanis túlságosan laza, ezért olyan védett fajok is a fogyasztók elé kerülhetnek, amelyeket egyébként tilos lenne halászni.
A legnagyobb veszély a cápákat fenyegeti: a tudósok 104 kifőzde és halsütöde kínálatát vizsgálták. Az éttermek kínálatában egyszerű sült hal megnevezéssel legalább kilenc cápafaj húsát árulták, közöttük több védett fajét is.
A cápahús fogyasztása Ausztráliában önmagában még nem számít szokatlannak: a csillagcápa (Mustelus antarcticus) például kedvelt élelmiszernek számít, helyben, fenntartható módon halásszák. A hatóságok ezen kívül még egy cápafaj, a Mustelus lenticulatus halászatát tartják fenntarthatónak.
Senki sem tudja, mi kerül a tányérra
A teszten csak a vizsgált minták 27 százaléka ment át: ezek voltak azok az ételek, amelyek csak olyan halak húsát tartalmazták, amelyek fogyasztását a hatóságok engedélyezték. A kutatók kilenc cápafaj jelenlétét állapították meg a készítményekben, ez pedig a kutatás vezetője, Ashleigh Sharrad szerint nem csak a cápáknak rossz hír, hanem a fogyasztókat is veszélybe sodorhatja.
A nagyob testű ragadozók húsában több nehézfém és toxin gyűlik fel, ezért az emberi fogyasztásuk nem javasolt. Ez különösen igaz azokra az állatokra, amelyek a tápláléklánc magasabb fokán helyezkednek el – például a cápákra. Még nagyobb gondot okoz, hogy a fogyasztók még csak nem is tudják, hogy mit tesznek eléjük a tányérra: az ausztrál törvények mintegy ötezer faj húsának fogyasztását engedélyezik, de a készítményeken legtöbbször egyáltalán nem, vagy csak hiányosan tüntetik fel, hogy mit tartalmaznak. Tíz forgalmazóból csak egy tudta megmondani, hogy milyen hal húsát árulja, a vizsgált termékek húsz százalékán pedig hibásan szerepelt a halászott faj neve, de a többin is félrevezető adatok szerepelnek.
Így történhetett, hogy a halsütödék kínálatába bekerült az IUCN listáján sebezhető státuszba sorolt röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) és a veszélyeztetett pörölycápa is. Sharrad szerint a mostani vizsgálatból kiderült, hogy a jelenlegi szabályozás nem elég szigorú, mert sem a fogyasztók, sem a kereskedők nem tudják egészen pontosan, hogy mi kerül az általuk forgalmazott vagy fogyasztott ételbe, a termékek eredetének alaposabb feltüntetésével pedig lehetővé válna, hogy a vásárlók környezet- és egészségtudatos döntéseket hozhassanak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: