Veszélyben a Föld harmadik pólusának nevezett Tibeti-fennsík hótakarója, ezzel együtt pedig több millió ember élete. A terület gleccserpatakjai a fennsík alatt élő milliárdok vízellátásáról is gondoskodnak, de egy friss kutatás szerint először nem az lesz a baj, hogy elfogy a víz, hanem az, hogy túl sok lesz belőle: ha kiöntenek a gleccsertavak, tömegek élete kerül veszélybe.

A gleccserek olvadásával együtt nő a gleccsertavak vízszintje is, ha pedig a partját képező jégréteg átszakad, irtózatos áradás, egy hegyről induló cunami indul meg, ami elsöpör mindent, ami az útjába kerül. A problémát tovább súlyosbítja, hogy 1990 óta nem csak a tavak vízszintje nőtt meg, hanem a veszélyes területeken élő emberek száma is, így egy áradás még nagyobb pusztítást képes végezni, mint korábban.

Tom Robinson, a gleccsercunami veszélyeit vizsgáló kutatás egyik szerzője szerint a folyamat semmiben sem különbözik attól, mint amikor egy ember alkotta gát szakad át – de könnyen elképzelhető, hogy milyen következményekkel járna, ha mondjuk a Hoover-gát szakadna át. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ilyesminek nem is nagyon van előjele, bármikor megtörténhet a baj.

Dél-Amerikára érdemes figyelni

Robinsonék szerint a gleccsertavak kitörése világszerte nagyjából 15 millió ember életét fenyeget, ezek több mint a fele Indiában, Pakisztánban, Peruban és Kínában él. Ebből is látszik, hogy nem csak a Tibeti-fennsík tavaival van probléma, a perui Cordillera Blanca gleccserszempontból a világ egyik legveszélyesebb pontja, az itteni áradások és lavinák 1941 óta mintegy 15 ezer ember életét követelték.

Pakisztánban található a sarkkörökön kívül a legtöbb gleccser a világon, ennek megfelelően itt is gyakoriak a hasonló katasztrófák. A Nepál, Pakisztán és Kazahsztán magashegyi területein élők közül szinte mindenkit fenyeget egy esetleges gleccsertó-kitörés.

Robinsonék szerint az európai gleccserek nem jelentenek különösebb veszélyt a környékükön élőkre, a dél-amerikai helyzetet viszont aggasztónak nevezték. Miközben a Tibeti-fennsík gleccsereivel viszonylag sokat foglalkoznak a kutatók, az Andok olvadó gleccsereiről már nem áll rendelkezésükre ennyi adat, az utóbbi idők gyors olvadásai viszont több hatalmas gleccsertavat is létrehoztak a térségben, amelyek legalább ugyanakkora veszélyt jelentenek a környék lakosságára, mint a pakisztáni vagy tibeti tavak az ott élőkre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: