Közel félmillióval csökkent a magyar lakosság – kiadták a népszámlálás első eredményeit
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján bemutatták a 2022-es népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményeit. Ezek alapján elmondható, hogy továbbra is látványosan fogynak a magyarok, öregedik a társadalom és elnéptelenednek a vidéki kisközségek.
A sajtóeseményen Vukovich Gabriella, a KSH elnöke és Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője ismertették az előzetes eredményeket az eddig feldolgozott adatok alapján. Vukovich sikeresnek nevezte a legutóbbi népszámlálást, amely a KSH történetében már a tizenhatodik volt. Erre összesen 9,2 millió személyi kérdőív futott be, nagy részük már online, a felmérés első két hetében.
Az adatok feldolgozását gyorsítja, hogy ez volt az első papírmentes népszámlálás, amit állami adatbázisok használatával támogattak, hogy pontosabb eredményeket kapjanak.
Az előzetes eredményközlő legfontosabb megállapításai a következők voltak:
- Összesen 9 millió 601 ezer lakost számoltak össze az országban. Az 1980-as évek óta tapasztalható fogyást és a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett 464 ezer fős csökkenést a környező országokból érkező 131 ezer fős bevándorlási többlet ellensúlyozza.
- A lakosság kevesebb mint kétharmada tartozik az aktív korúak közé, az elöregedés a népesség korfáján is jól kirajzolódik. A 45 éves kor feletti korcsoportokban szignifikánsan nőtt a népességszám.
- A gyermekvállalási kedv a teljes termékenységi arányszám vonatkozásában szignifikáns növekedést mutat, 2011 óta 1,23-ról 1,5 fölé nőtt. (Ez az arányszám az egy nő élete során vállalt átlagos gyermekszámot mutatja meg.)
- A halálozások számának kiugró értékeit a 2020-as és 2021-es évben a szakértők a koronavírus-járvánnyal magyarázzák.
- A népsűrűség Pest, Komárom-Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben a legmagasabb, azon belül is Budapesten kiugró, kb. négyszer akkora, mint például Somogy megyében.
- A lakosságszám viszont csak két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) emelkedett, Budapesten egyébként csökkent.
-
A népszámlálás nemcsak a lakosság létszámát, hanem a lakásállományt is felmérte. A lakásállomány népszámlálásról népszámlálásra nőtt, most kevesebb, mint 5 százalékkal emelkedett 4,6 millió fölé. Legnagyobb mértékben a vidéki városokban nőtt, és a községekben változott legkevésbé az állomány nagysága.
A Pénzcentrum kérdésére Vukovich elmondta, hogy bírságolásra végül nem került sor a személyi kérdőívek kitöltésének megtagadása miatt. A beérkezett kérdőívek és a teljes lakosság közötti eltérést Kovács Marcell az alulszámlálás jelenségével magyarázta. Korábban ezt statisztikai módszerekkel korrigálták, most az állami adatbázisok bevonásával tudták pontosítani az adatokat.
Kovács a Forbes kérdésére elmondta, hogy a gyermekvállalási kedvre negatív hatást gyakorolhatott a koronavírus-járványban zajló oltási kampány. A népszámlálás vezetője szerint az oltás sokakban félelmet ébreszthetett, így inkább nem vállaltak terhességet a párok. Őt Vukovich azzal egészítette ki, hogy a lakosság elöregedését szintén nem tudja önmagában a termékenységi arányszám kompenzálni: az élveszületések száma csak akkor nőhet, ha a csökkenő számú szülőképes korú nő több gyermeket vállal.
Az elmúlt 122 évben csak egy olyan év volt, amikor hasonlóan kevés gyerek született Magyarországon, mint tavaly: 2011-ben. Mindkét évben 88 ezer körül alakult az élveszületések száma.
A KSH a részletes elemzéseket őszre ígéri, a kérdőívek feldolgozása egyelőre még folyamatban van. További előzetes eredmények a második negyedévben várhatók.
Az előzetes eredmények, illetve a 2011-es népszámlálás adatsorai a KSH interaktív adatbázisában böngészhetők.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: