A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján bemutatták a 2022-es népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményeit. Ezek alapján elmondható, hogy továbbra is látványosan fogynak a magyarok, öregedik a társadalom és elnéptelenednek a vidéki kisközségek.

A sajtóeseményen Vukovich Gabriella, a KSH elnöke és Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője ismertették az előzetes eredményeket az eddig feldolgozott adatok alapján. Vukovich sikeresnek nevezte a legutóbbi népszámlálást, amely a KSH történetében már a tizenhatodik volt. Erre összesen 9,2 millió személyi kérdőív futott be, nagy részük már online, a felmérés első két hetében.

Az adatok feldolgozását gyorsítja, hogy ez volt az első papírmentes népszámlálás, amit állami adatbázisok használatával támogattak, hogy pontosabb eredményeket kapjanak.

Az előzetes eredményközlő legfontosabb megállapításai a következők voltak:

• Összesen 9 millió 601 ezer lakost számoltak össze az országban. Az 1980-as évek óta tapasztalható fogyást és a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett 464 ezer fős csökkenést a környező országokból érkező 131 ezer fős bevándorlási többlet ellensúlyozza.
• A lakosság kevesebb mint kétharmada tartozik az aktív korúak közé, az elöregedés a népesség korfáján is jól kirajzolódik. A 45 éves kor feletti korcsoportokban szignifikánsan nőtt a népességszám.

• A gyermekvállalási kedv a teljes termékenységi arányszám vonatkozásában szignifikáns növekedést mutat, 2011 óta 1,23-ról 1,5 fölé nőtt. (Ez az arányszám az egy nő élete során vállalt átlagos gyermekszámot mutatja meg.)
• A halálozások számának kiugró értékeit a 2020-as és 2021-es évben a szakértők a koronavírus-járvánnyal magyarázzák.
• A népsűrűség Pest, Komárom-Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben a legmagasabb, azon belül is Budapesten kiugró, kb. négyszer akkora, mint például Somogy megyében.
• A lakosságszám viszont csak két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) emelkedett, Budapesten egyébként csökkent.

• A népszámlálás nemcsak a lakosság létszámát, hanem a lakásállományt is felmérte. A lakásállomány népszámlálásról népszámlálásra nőtt, most kevesebb, mint 5 százalékkal emelkedett 4,6 millió fölé. Legnagyobb mértékben a vidéki városokban nőtt, és a községekben változott legkevésbé az állomány nagysága.

A Pénzcentrum kérdésére Vukovich elmondta, hogy bírságolásra végül nem került sor a személyi kérdőívek kitöltésének megtagadása miatt. A beérkezett kérdőívek és a teljes lakosság közötti eltérést Kovács Marcell az alulszámlálás jelenségével magyarázta. Korábban ezt statisztikai módszerekkel korrigálták, most az állami adatbázisok bevonásával tudták pontosítani az adatokat.

Kovács a Forbes kérdésére elmondta, hogy a gyermekvállalási kedvre negatív hatást gyakorolhatott a koronavírus-járványban zajló oltási kampány. A népszámlálás vezetője szerint az oltás sokakban félelmet ébreszthetett, így inkább nem vállaltak terhességet a párok. Őt Vukovich azzal egészítette ki, hogy a lakosság elöregedését szintén nem tudja önmagában a termékenységi arányszám kompenzálni: az élveszületések száma csak akkor nőhet, ha a csökkenő számú szülőképes korú nő több gyermeket vállal.

Az elmúlt 122 évben csak egy olyan év volt, amikor hasonlóan kevés gyerek született Magyarországon, mint tavaly: 2011-ben. Mindkét évben 88 ezer körül alakult az élveszületések száma.

A KSH a részletes elemzéseket őszre ígéri, a kérdőívek feldolgozása egyelőre még folyamatban van. További előzetes eredmények a második negyedévben várhatók.

Az előzetes eredmények, illetve a 2011-es népszámlálás adatsorai a KSH interaktív adatbázisában böngészhetők.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hivatalos: 8 milliárdan vagyunk a Földön

Kende Ágnes tudomány 2022. november 15.

Alig 50 éve, 1974-ben még feleennyien, 4 milliárdan voltunk, de pánikra semmi ok: a népesség éves növekedésének üteme az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökken. Szakértők szerint különben sem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Föld erőforrásain.

Hány cigány él Magyarországon?

Kende Ágnes tudomány 2022. július 19.

315 ezer? Félmillió? Egymillió? Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő romák számát felmérő tudományos kutatások rendre több százezer emberrel nagyobb számot kapnak, mint az önbevallásra épülő népszámlálások. Miért?

Pest olyan, mint egy börtön, itt viszont szabadság van

Szabó Attila tudomány 2022. július 21.

A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.