Hivatalos: 8 milliárdan vagyunk a Földön
„Azért vagyok itt, hogy világosan kimondjam, hogy az emberi életek puszta száma nem ad okot a félelemre – nyilatkozta Natalia Kanem, az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatója az AFP hírügynökségnek, miután az ENSZ november 15-re prognosztizálta, hogy a Föld népessége eléri a 8 milliárd főt. – Nyolcmilliárd ember. Ez jelentős mérföldkő az emberiség számára, de tudom, hogy ez a pillanat nem mindenki számára ünnep, és sokan félnek a világ túlnépesedésétől.”
A Worldometer számlálója, ami az ENSZ idén átdolgozott adatai alapján valós időben mutatja a világ népességének változását, magyar idő szerint kedd reggel 9 órakor fordult át 7 999 999 999-ről 8 milliárdra.
Az alábbi ábrán ugyanakkor az is látszik, hogy bár a prognózis szerint a bolygó népessége az évszázad végéig töretlenül nő majd (1700-ban, a Rákóczi-féle szabadságharc kitörése előtt néhány évvel még csak 600 millióan éltek a Földön, amelynek népessége 2100-ra várhatóan eléri a 10,9 milliárdot), az éves növekedés üteme 1968 óta drámai mértékben csökken: az 54 évvel ezelőtti csúcsponton még évi 2,1 százalékkal nőtt a bolygó lakóinak száma, ma 0,9 százalékkal, és 2100-ra ez az arány már csak 0,1 százalék lesz.
Hogy miként jött össze ez a szám, miközben még 1974-ben is csak feleennyi, 4 milliárd ember élt a Földön? Egyrészt a javuló orvosi ellátás, a jobb ételek, a személyes higiénia és az orvostudomány fejlődése miatt az emberek ma már tovább élnek, másrészt sok országban még mindig és tartósan nagyon magas a termékenység – olvasható az ENSZ A 8 milliárd napja című weboldalán.
A világszervezet népesedési alapjának igazgatója ugyanakkor óva int a „túlnépesedési pánikkeltéstől": szerinte amikor a kormányok kizárólag a születési számokkal vannak elfoglalva, súlyosan sérülnek az emberi jogok. „A kényszersterilizációs kampányoktól kezdve a családtervezés és a fogamzásgátlás korlátozásáig még mindig számolnunk kell a népességnövekedés visszafordítására vagy egyes esetekben a népességnövelésre irányuló politikák tartósan káros hatásaival. Nem ismétlődhetnek meg az emberi jogok olyan égbekiáltó megsértései, amelyek megfosztják a nőket attól a lehetőségtől, hogy eldönthessék, hogy teherbe essenek-e, vagy egyáltalán, hogy mikor essenek teherbe".
Pedig van mit aggódni, hiszen egy idén közzétett ENSZ-jelentés becslése szerint a terhességeknek világszerte közel a fele nem volt tervezett. „A népesedési pánikkeltés eltereli a figyelmünket arról, amire igazán koncentrálnunk kéne" – folytatja Kanem, aki szerint ha a kormányok csak a számokra koncentrálnak, fennáll annak a veszélye, hogy olyan népességszabályozásokat vezetnek be, amelyekről a történelem már bebizonyította, hogy hatástalanok, sőt veszélyesek. Nem kell messzire mennünk a jogsértésért: annak ellenére, hogy a magyarországi népesség évtizedek óta fogy, bevett gyakorlat volt nálunk - ahogy a környező kelet-európai országokban is - a roma nők kényszersterilizálása pusztán olyan népesesdéspolitikai okokból, hogy bár a politikusok szemében kívánatos lenne a népességnövekedés, az már nem mindegy nekik, hogy ki szüli meg a növekedéshez szükséges gyerekeket.
Nem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Földön
„A bolygóra gyakorolt hatásunkat sokkal inkább a viselkedésünk, mint a számok határozzák meg" – nyilatkozta Jennifer Sciubba, a Wilson Center nevű think tank egyik kutatója az AFP-nek. Sciubba szerint „veszélyes és végülis a problémák megkerülése, ha mindent a túlnépesedésre fogunk, mivel így a Föld összes bajáért a legtöbbet fogyasztó gazdag országok a legnagyobb népességnövekedést produkáló fejlődő országokra háríthatnak minden felelősséget. Pedig „valójában mi vagyunk azok, én és te, a légkondi, a medence, és a hús, amit este eszem, amivel sokkal több kárt okozunk". Ha a bolygón mindenki úgy élne, mint egy indiai polgár, a Global Footprint Network és a WWF szerint évente mindössze 0,8 Föld kapacitására lenne szükségünk. Ha viszont mindannyian úgy fogyasztunk, mint egy amerikai, akkor évente 5,1, ha pedig úgy, mint egy magyar, akkor évente 2,4 Földre van szükségünk.
Bár minden egyes ember, aki a Földre születik, további nyomás alá helyezi a bolygót, kényes és veszélyes irány az az értelmezés, hogy mivel a népességnövekedésért a Föld déli féltekéje felel, így a megoldás is az ő feladatuk lenne – mondta Vanessa Perez, a Világerőforrás Intézet (World Resources Institute) munkatársa az AFP-nek. Szerinte a vitának nem az emberek számáról, hanem az igazságosabb és méltányosabb elosztásról kéne szólnia.
„Ha képesek is vagyunk 8 milliárd embernek elegendő élelmiszert termelni, még akkor is marad 800 millió ember, aki krónikusan alultáplált” – mondta Joel Cohen, a Rockefeller Egyetem Népesedési Laboratóriumának munkatársa, aki szerint ha leragadunk a „túl sok" fogalmánál, akkor nem arról fogunk beszélni, hogy az összes eddigi tudásunk birtokában miként lehet a Földön élő embereket olyan egészségessé, termelékennyé és boldoggá tenni, amennyire csak lehet.
„A nyolcmilliárdos szám valóban elég figyelemfelhívó adat, de ha lenne oktatás, lenne családtervezés és lennének elérhető fogamzásgátló szerek, kevesebb gyerek is születne. Viszont a növekvő népességű szegény országokban élő emberek épp ezekhez a szolgáltatásokhoz alig férnek hozzá” – írja a The Hill véleménycikkében William Ryerson, a Népesség Média Központ (Population Media Center) elnöke és Kathleen Mogelgaard, a Népesség Intézet (Population Institute) elnök-vezérigazgatója.
A szubszaharai Afrika 2050-re élhetetlenné válik
A világ népessége az utóbbi időben évente több mint 70 millióval növekszik, és ennek a növekedésnek a 80 százaléka épp azokban a legszegényebb országokban megy végbe, ahol az egyre több embernek egyre kevesebb ennivaló jut, iskola és munka pedig alig van, ami így igazi ördögi körként még nagyobb szegénységhez és a környezet még nagyobb pusztulásához vezet. A világon 700 millió ember él mélyszegénységben, a legnagyobb arányban Afrikában – itt található a világ 28 legszegényebb országa közül 23. A világ legmagasabb afrikai termékenységi rátájához és népességnövekedéséhez hozzáadódik az éghajlat instabilitása, a vízhiány, az áradások és az élelmiszerellátás bizonytalansága is, és manapság ezt tetézik az emelkedő üzemanyagárak és az infláció.
Ez oda vezet, hogy egy friss jelentés szerint a szubszaharai Afrikában 2050-re fenntarthatatlanná válik az élet. Annak a 830 millió embernek, aki ma egy vagy annál is több napig nem tud enni, 89 százaléka a szubszaharai Afrikában él, ráadásul a klímakatasztrófa erősödése, a növekvő infláció és az orosz-ukrán háború miatt még több lesz az alultáplált ember a világnak ezen a részén. A súlyos vízhiánnyal küzdő 83 országban több mint 1,4 milliárd ember él, és ezeknek az országoknak közel a fele Afrikában található.
Jövőre már India lesz a világ legnépesebb országa
Bár a Földön kifejezetten egyenlőtlenül oszlik el a népesség növekedése vagy épp csökkenése (Európa országai például mostanra kifejezetten elöregedtek), a számok a bolygó szintjén is csökkenést mutatnak. Most 12 év kellett ahhoz, hogy a bolygó népessége 7-ről 8 milliárdra nőjön, de várhatóan 15 év kell ahhoz, hogy elérjük a 9 milliárdot. A születésszám csökkenése miatt a világ népességnövekedésének üteme, amely az 1960-as évek végén érte el a csúcsát, a valamivel több mint évi 2 százalékot, mára 1 százalék alá esett.
2030-ra várhatóan 8,5 milliárdan, 2050-re 9,7 milliárdan, 2100-ra pedig 10,4 milliárdan leszünk, de ez a növekedés nagyon más képet mutat majd a világ különböző pontjain: míg mi itt Európában szép lassan elfogyunk, a 2050-ig előrejelzett népességnövekedés több mint a fele mindössze nyolc országra koncentrálódik majd: a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Egyiptomra, Etiópiára, Indiára, Nigériára, Pakisztánra, a Fülöp-szigetekre és a Tanzániai Egyesült Köztársaságra. Ráadásul úgy néz ki, hogy India jövőre megelőzi Kínát, és elhódítja tőle a világ legnépesebb országa címet.
És hogy mi a helyzet azokkal az országokkal, mint például Magyarország, amelyeket a népességfogyás réme fenyeget? „Ettől nem kell félni – mondja Kanem. – Az elöregedő társadalmak válságaira lehet olyan megoldásokat találni, amikben benne van az is, hogy olyan emberek migrációját engedélyezzük, akik például segíteni tudnak az idősgondozásban. De mindezt úgy, hogy ez ne szíthassa az idegenek vagy a mások iránti gyűlöletet.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: