Brutális léptékű műanyagszennyezést tárt fel Európában egy nemzetközi újságírócsoport
17 ezer helyszínen bizonyított súlyos szennyezést az a 18 európai szerkesztőség által tavaly létrehozott tényfeltáró koalíció, amely az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált szintetikus vegyületek környezeti hatásait vizsgálta szerte Európában. Az újságírók ezen felül több, mint 21 ezer olyan helyszínt azonosítottak, ahol feltételezhetően nagyon magas a PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok koncentrációja a környezetben – áll a Forever Pollution Project (FPP) február 23-án, csütörtökön megjelent közleményében.
A PFA-vegyületekről már korábban kimutatták, hogy egyebek mellett közvetlen összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével és a rák bizonyos fajtáival. Az újságírócsoport becslései szerint a szén-fluor-kötések ereje miatt rendkívül hosszú idő alatt lebomló PFA-vegyületek ezzel évente 52-82 milliárd eurós egészségügyi költséget generálva Európában.
A több mint ötezer vegyületet tartalmazó vegyületcsoportot az 1940-es évektől az ipar több területén használják: víz- és szennyeződésálló anyagként alkalmas a bőr és a textil impregnálására, tűzoltó habok és zsírpapír készítésére – olvasható a magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. Az ipari felhasználás és perzisztens tulajdonságaik miatt a vegyületek szennyeződésként találhatók meg a környezetben. A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság adatai szerint a vegyületcsoportba tartozó perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a teflonbevonatok összetevői közé tartozó perfluoroktánsav (PFOA) szinte minden ember vérében kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket mindkét vegyület esetén”. A két anyag felezési ideje az emberi szervezetben 2-5 év, és ez a csigalassú lebomlási idő a fő probléma a PFA vegyületcsoport tagjaival.
A Le Monde-tól a Süddeutsche Zeitungon át a Guardianig belga, brit, cseh, dán, görög, finn, francia, holland, litván, német, olasz, spanyol és svájci lapokat tömörítő FPP a közadatigénylések eredményei alapján helyszínről begyűjtött mintákat is bevizsgáltatta az európai és amerikai környezetvédelmi hatóságok tudományos protokollját követve. Az ebben a Le Monde-cikkben egyben is böngészhető térképes adatvizualizáció azt mutatja, hogy Európa PFA-szennyezettsége sokkal nagyobb léptékű, mint azt a hivatalos közlések sejteni engedték.
A tényfeltárók 20 olyan iparvállalatot és 2100 helyszínt neveztek meg olyan hotspot-ként, ahol az FPAS-terhelés egészségügyi kockázatai minden számba jöhető mértéket meghaladnak. Mint a közlemény fogalmaz, ez azért durva probléma, mert „rendkívül költséges megszabadulni ezektől a vegyi anyagoktól, ha egyszer már bekerültek a környezetbe. A kármentesítés költségei valószínűleg több tízmilliárd euróra rúgnak. A hatóságok ezért több helyen már úgy döntöttek, hogy nem vállalják a mentesítést és a talajcserét”.
Kevéssé ismert, hogy a PFA-kibocsátás szabályozását 2026-ban tervezi életbe léptetni az Európai Unió. Az újságírócsoport által megkérdezett szakértők egyöntetű véleménye szerint a bevezetendő határértékek azonban túl magasak. Nem véletlenül, az oknyomozás ugyanis egy kiterjedt lobbihálózatot is feltárt, amelynek célja a PFAS-vegyületek uniós szintű tilalmának felhígítása. Az FPP szerint „több mint 100 ipari szövetség, agytröszt, ügyvédi iroda és nagyvállalat dolgozik azon, hogy befolyásolja az Európai Bizottságot és a tagállamokat a PFA-k közelgő tilalmának gyengítése érdekében”.
Január elején 100 európai civil szervezet, köztük a magyarországi Humusz Szövetség felszólította az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig minden felhasználásukat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: