Védelmi és közlekedési célokat egyaránt szolgálhatott a Kínában felszínre került ősi alagúthálózat
A 4500-4300 éve már biztosan álló települést a neolitikus Lungsan-kultúra létrehozói építették.
A 4500-4300 éve már biztosan álló települést a neolitikus Lungsan-kultúra létrehozói építették.
A halálközeli élményekre a végstádiumos páciensek EEG-eredményei adnak magyarázatot.
Élhetőbbek lettek-e a városok az autózás elterjedésével, ahogy az 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott utópia, a Futurama ígérte? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ alapítójával beszélget Édes Balázs urbanista.
A kilenc méter hosszú, eddig ismeretlen alagút funkciójára is vannak már tippek.
Az ókor egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének számító szamoszi alagút egyiptomi másolata hosszú idő óta a legjobb lehetőséget nyújtja a régészeknek, hogy felfedezzék Kleopátra sírját egy templomkomplexum mélyén.
Csütörtökön megnyitották az érdeklődők előtt az 550 méter hosszú titkos alagutat. A séta kényelmes, a padló rácsozott, öt perc alatt lazán át lehet lépni Nagymarosról Visegrádra.
A CERN új részecskegyorsítót épít, ami négyszer akkora és tízszer olyan erős lesz, mint a Nagy Hadronütköztető, és Elon Musk olcsón vállalná a kivitelézését.
A csodaalagutat december 10-én adják át a nagyközönségnek, a Boring Company vezére Twitteren büszkélkedett el a szerinte „zavarbaejtően hosszú” lyukkal. A találmánytól a tömegközlekedés forradalmát várják.
Musk fúrócége a közlekedési projekt mellett persze már a világ legnagyobb teherbírású elektromos vonatját és az olcsó lakhatást segítő szupertéglákat is kitermelte.