250 szarkofág, 150 bronzszobor, 9 méteres papirusz – elképesztő leletegyüttest tártak fel Szakkarában
A szakkarai nekropoliszban történő ásatások a legizgalmasabb régészeti projektek közé tartoznak, amelyek már szinte néhány havonta valamilyen szenzációs felfedezéssel járnak. De most még az előző eredményekre is rá tudtak tenni egy lapáttal, amikor hétfőn bemutattak egy 250 szarkofágból, 150 bronzszoborból és több kisebb kincsből álló leletegyüttest.
Szakkara az ókori Egyiptom fővárosának, Memphisznek a hatalmas nekropoliszaként szolgált, és ma már az UNESCO világörökség része, amely számos piramisnak, állattemetkezési helynek és ősi kopt keresztény kolostornak is otthont ad.
A frissen feltárt 150 bronzszobor közül az egyiket az időszámításunk előtti 3. évezredben élt Imhotepnek, a világ első ismert építészének (és mérnökének és orvosának és író-költőjének) tulajdonítják. Ő tervezte a világ legrégibb ismert nagyméretű kőépületét, a lépcsős Dszószer-piramist, majd később az orvostudomány isteneként tisztelték.
Mostafa Waziri, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának vezetője elmondta, a területen történő ásatások célja megtalálni Imhotep sírját. A feltárt szobrocskák különböző isteneket és istennőket ábrázolnak, köztük Anubisz, Básztet, Hathor, Ízisz, Nofertum vagy Ozirisz képmásával.
A misszió során 250 fából készült szarkofágot is feltártak, amelyekben múmiák találhatók, és amelyek a késői korszakból, az i. e. ötödik század környékéről származnak.
Az egyik szarkofág belsejében a kutatók egy érintetlen, lepecsételt papiruszt találtak, amely a gyanú szerint a Halottak Könyvének fejezeteit tartalmazza – olyan temetkezési szövegek gyűjteményét, amelyek varázsigékből állnak, és amelyek segítségével a halottakat átsegítették az alvilágon.
A papirusz hosszúságát 9 méterre becsülik, és a kairói Egyiptomi Múzeum laboratóriumába szállították teljes vizsgálat és restaurálás céljából.
Az egyelőre a lelőhelyen kiállított szarkofágok a Nagy Egyiptomi Múzeumban kapnak majd helyet, ami a kutatók reményei szerint még idén megnyitja kapuit a gízai piramisok közelében.
A friss leletek azért is jelentenek nagy örömöt az egyiptomi vezetőknek, mert azt remélik, hogy az új gigamúzeum végre újjáéleszti az ország turisztikai iparát, amelyet a 2011-es forradalom, az azt követő zavargások és a koronavírus-járvány után most az országba látogatók nagy részét kitevő orosz és ukrán turisták kiesése is tovább sújtott.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: