Darwinista alapvetés, hogy a jobb egyéni kondíciójú, erősebb, fittebb, egészségesebb, rátermettebb hímek több nősténnyel párosodnak, ezáltal a populáció egésze is életképesebbé, fittebbé, egészségesebbé válik. Magyarán, a hímek versengésén alapuló szexuális szelekció az egész populáció életképességét növeli.

Ezt kérdőjelezi meg egy új kutatás, amelynek eredményeit a PNAS folyóiratban frissen megjelent tanulmány ismerteti. A londoni Imperial College és a Lausanne-i Egyetem kutatói azt állítják, hogy a hímek egyéni reprodukciós sikereihez vezető egyedi tulajdonságokért felelős „jó gének” akár egy egész populációt is végromlásba dönthetnek.

Az Interesting Engeneering által ismertetett vizsgálatban a kutatók demográfiai modellszámításokkal tesztelték a darwini szexuális szelekció elméletét. Arra jutottak, hogy a nőstényekért vetélkedő hímek sikereihez vezető tulajdonságok a populáció egészét tekintve egyfajta evolúciós öngyilkosságba torkolhatnak. Egyrészt azért, mert a hímek versenyképességét fokozó, egyéni tulajdonságokon alapuló reprodukciós stratégiák gyakran a nőstényeket is károsítják.

A kutatók a rovaroktól az emlősökig számos olyan fajt megvizsgáltak, amelyeknél a párosodás negatívan befolyásolja a nőstények kondícióját, lett légyen szó az ivarszervek sérüléséről vagy akár a hímek agresszív viselkedéséről.

A brit és svájci kutatók azt is megállapították, hogy ahol több hím van, ott a szexuális verseny élesedik, ami azt jelenti, hogy a nőstényekkel szembeni károkozás valószínűbb.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Tombol az erőszakszex a tenger mélyén

Vajna Tamás tudomány 2019. március 25.

A szexuális kényszerítés a szaporodási stratégia része lehet az Ausztrália nyugati partjainál élő palackorrú delfineknél. A populációban rendszeresen előfordul, hogy a hímekből álló bandák magányos nőstényeket erőszakolnak meg.

Magyar kutatók cáfolták meg Darwin és Bateman elméletét az ivaros szaporodásról

Vajna Tamás tudomány 2021. október 26.

„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.

Magyar kutatók több évtizedes hipotézist cáfolhattak meg az állatok közötti őszinte kommunikáció kialakulásáról

Tóth András tudomány 2023. február 3.

Amotz Zahavi evolúcióbiológus szerint a jelzések költségessége garantálja az állatok közti őszinte kommunikációt, míg Számadó Szabolcs és kollégái most arra jutottak, hogy a megbízható jelzéseknek sokszor egyáltalán nincs költségük, vagy egyenesen hasznosak, ami garantálja fennmaradásukat az evolúció során.