A szexuális dominancia egész populációk végromlásához vezethet
Darwinista alapvetés, hogy a jobb egyéni kondíciójú, erősebb, fittebb, egészségesebb, rátermettebb hímek több nősténnyel párosodnak, ezáltal a populáció egésze is életképesebbé, fittebbé, egészségesebbé válik. Magyarán, a hímek versengésén alapuló szexuális szelekció az egész populáció életképességét növeli.
Ezt kérdőjelezi meg egy új kutatás, amelynek eredményeit a PNAS folyóiratban frissen megjelent tanulmány ismerteti. A londoni Imperial College és a Lausanne-i Egyetem kutatói azt állítják, hogy a hímek egyéni reprodukciós sikereihez vezető egyedi tulajdonságokért felelős „jó gének” akár egy egész populációt is végromlásba dönthetnek.
Az Interesting Engeneering által ismertetett vizsgálatban a kutatók demográfiai modellszámításokkal tesztelték a darwini szexuális szelekció elméletét. Arra jutottak, hogy a nőstényekért vetélkedő hímek sikereihez vezető tulajdonságok a populáció egészét tekintve egyfajta evolúciós öngyilkosságba torkolhatnak. Egyrészt azért, mert a hímek versenyképességét fokozó, egyéni tulajdonságokon alapuló reprodukciós stratégiák gyakran a nőstényeket is károsítják.
A kutatók a rovaroktól az emlősökig számos olyan fajt megvizsgáltak, amelyeknél a párosodás negatívan befolyásolja a nőstények kondícióját, lett légyen szó az ivarszervek sérüléséről vagy akár a hímek agresszív viselkedéséről.
A brit és svájci kutatók azt is megállapították, hogy ahol több hím van, ott a szexuális verseny élesedik, ami azt jelenti, hogy a nőstényekkel szembeni károkozás valószínűbb.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: