Az írországi University College Cork (UCC) kutatói azt vizsgálták, hogy az egyre terjedő összeesküvés-elméletekben való hiedelmet milyen módszerekkel lehet potenciálisan leküzdeni – a szakértők arra jutottak, hogy a racionális érvek bevetése sem lehet elég hatékony eszköz az ilyen vitákban.

A PLOS One folyóiratban közölt tanulmány szerint összeesküvés-elméletnek számít az, amikor „fontos eseményeket hatalmas és rosszindulatú csoportok titkos összeesküvéseivel magyaráznak”, így példaként említik a Holdra szállásról szóló konteókat, vagy a covidvakcinákkal kapcsolatos, félelmet keltő elméleteket.

„Bár az alaptalan összeesküvés-elméletek ellen az az intuitív megoldás, hogy bemutatjuk az összeesküvés-magyarázatnak ellentmondó tényeket és érveket, kutatásunk azt mutatja, hogy ez a megközelítés a legkevésbé hatékony módszerek közé tartozik” – mondta Cian O'Mahony, a UCC alkalmazott pszichológiai tanszékének vezető kutatója.

A leghatékonyabbnak az a megközelítés mutatkozott, amikor az alanyokat kritikai gondolkodási készségekkel ismertették meg, mielőtt összeesküvés-elméleteket mutattak be nekik. Ez persze hosszas folyamat, és nem lehet csak úgy felhasználni egy mindennapi vita során: az alanyokat egy három hónapon át tartó tanfolyamnak vetették alá, amely során a tudományos bizonyítékok és az áltudományok közötti különbségekről tanulhattak.

Az egyéb megoldások közül csak néhány olyan volt, amely sikeresen leszerelte a konteóhívőket, de ezeknél is csak csekély eredményeket tudtak elérni: például amikor az adott ember empátiájára próbáltak apellálni, vagy amikor az össszeesküvés-elméletek követőinek kigúnyolása volt a választott módszer.

„Elemzésünk rávilágít arra, hogy az analitikus gondolkodás elősegítése és a kritikai gondolkodás képességének kifejezett tanítása a legígéretesebb eszköz az összeesküvés-hiedelmekkel szemben” – mondta O'Mahony, aki szerint ebben a harcban nincs csodafegyver.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?

Bárdos Dániel, Tuboly Ádám Tamás tudomány 2022. június 10.

Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.

Fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre azok, akik mérgező munkahelyi közegben dolgoznak

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. október 28.

Az összeesküvés-elméletekre nemcsak a tanulatlanabbak vagy a szélsőséges politikai nézeteket vallók fogékonyabbak, hanem azok is, akik állandó gyomorgöccsel mennek dolgozni a munkahelyükön őket érő rendszeres zaklatás miatt.

Vakcinaszkepticizmus, gyíkemberek, titkos társaságok – hogyan védekezzünk az álhírek ellen?

Fedeles-Czeferner Dóra tudomány 2021. november 12.

A Glossza podcast friss adásában Krekó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem politikai pszichológusa és Tuboly Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófia Intézetének tudományos munkatársa beszél az összeesküvés-elméletekről, az álhírekről és a dezinformációról.