Egyértelmű, hogy a glifozát káros a méhekre
A legelterjedtebben használt gyomirtószerek hatóanyaga legalább hét szempontból negatív hatással van a mézelő méhekre és a vadon élő beporzó rovarokra – állítják a Pesticide Action Network (PAN) nemzetközi civilhálózat szakértői.
A Magyar Természetvédők Szövetségének oldalán olvasható friss összefoglaló szerint a PAN ökotoxikológiai jelentése egyértelműen bizonyítja, hogy a glifozát
- megzavarja a méhek bélflóráját és sokkal sebezhetőbbé teszi a méhcsaládokat a betegségekkel és más káros hatásokkal szemben;
- lelassítja a lárvák fejlődését, csökkenti testtömegüket;
- befolyásolja a poszméhcsaládok hőszabályozását, így az állomány közvetett csökkenéséhez vezethet.
- negatív hatással van a méhek szaporodására;
- megzavarja a méheket a táplálékkeresésben és a tájékozódásban, ennek következtében a méhcsalád túlélési esélyei is lecsökkennek;
- negatív hatással van a méhek tanulási- és emlékezőképességére, befolyásolja a háziméhek szaglását, nektárérzékelő képességét, rontja a rövid távú emlékezetüket;
- készítményei olyan formázóanyagokat tartalmaznak, amelyek a méhekre is mérgező hatással vannak.
A glifozát (angolul: glyphosate) nevű, C3H8NO5P kémiai képletű N-(foszfonometil)glicin gyenge szerves savat az amerikai Monsanto óriáscég vegyésze fedezte fel több mint fél évszázada; szabadalmaztatása után a vegyület Roundup néven 1974-től került kereskedelmi forgalomba. A világszerte szántóföldi és kertészeti kultúrákban használt, különböző márkaneveken és összetételben forgalmazott vegyületet 2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” címke alá sorolta.
Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője, a jelentés társszerkesztője a Qubitnek korábban elmondta, hogy bár az Európai Bizottság tavaly év végén meghosszabbította a glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek 2022 decemberében lejáró forgalmazási engedélyét, az idén nyárra halasztott megújítási eljárásban döntők lehetnek az általuk összegyűjtött érvek és eredmények. Már csak azért is, mert a jelentésükben részletezett metódusok részei az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájában és a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar megvalósítását kitűző Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) programjában szereplő eszközrendszernek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
