A vegyszerezést kiváltó módszerekkel győznének a zöldek az újra fellángoló európai glifozátháborúban
Csütörtöktől nyilvános az a több mint 100 oldalas angol nyelvű jelentés, ami fordulatot hozhat az utóbbi években némileg elcsendesedett európai glifozátháborúban. Az Alternatív megoldások a gyomirtásban című szakértői dokumentum mindenképp új frontot nyit a tiltás- és az engedélyezéspártiak közötti évtizedes konfliktusban. Az Európai Zöld Párt (EGP) és az Európai Szabad Szövetség (EFA) közös európai parlamenti frakciójának támogatásával a Pesticide Action Network (PAN) nemzetközi civilhálózat szakértői által szerkesztett anyag legfőbb állítása, hogy ma már igazolhatatlan az az érv, miszerint a glifozát kivonása nagyobb anyagi kárt okozna a mezőgazdaságban, mint amennyire ártalmas a gyomirtó az emberi egészségre és az élővilágra.
„A kiterjedt kutatások tudományos eredményei szerint a legelterjedtebb gyomirtóhatóanyag hatékonyan és gazdaságosan kiváltható minden területen, az alternatívák az ökológiai szemléletű gazdálkodásban évtizedek óta eredményesen használt technológiák” – állítja Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője. A jelentés társszerkesztője a Qubitnek elmondta, hogy bár az Európai Bizottság tavaly év végén meghosszabbította a glifozátot tartalmazó gyomirtó szerek 2022 decemberében lejáró forgalmazási engedélyét, az idén nyárra halasztott megújítási eljárásban döntők lehetnek az általuk összegyűjtött érvek és eredmények. Már csak azért is, mert a jelentésükben részletezett metódusok részei az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájában és a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar megvalósítását kitűző Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) programjában szereplő eszközrendszernek.
Irtószerből méreg
A glifozát (angolul: glyphosate) nevű, C3H8NO5P kémiai képletű N-(foszfonometil)glicin gyenge szerves savat az amerikai Monsanto óriáscég vegyésze fedezte fel több mint fél évszázada; szabadalmaztatása után a vegyület Roundup néven 1974-től került kereskedelmi forgalomba. A világszerte szántóföldi és kertészeti kultúrákban használt, különböző márkaneveken és összetételben forgalmazott vegyületet 2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” címke alá sorolta.
Néhány évvel ezelőtt a Monsanto Papers néven ismert dokumentumcsomag tette széles körben ismerté, hogy a vállalat régóta tudott a glifozát mutagén és toxikus hatásairól. Az amerikai cég ennek ellenére „ócska tudománynak” minősítette az IARC szakvéleményét, és rejtett motivációval, illetve azzal vádolta a szervezetet, hogy részrehajlóan válogat a tanulmányok között. Ezzel párhuzamosan a gyomirtó rákkeltő hatását firtató peres eljárások ezrei indultak az Egyesült Államokban.
Európában ekkor már kutatások sora mutatta ki, hogy a gyomirtó káros a rovarvilágra, például jelentősen károsítja a méhek bélflóráját, és hatással van az immunrendszerükre is, így szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban. Az Európai Unió agrár-környezetvédelmi kutatásokon alapuló átfogó tanulmánya azt is feltárta, hogy az európai talajok 45 százaléka glifozáttal vagy annak bomlástermékeivel szennyezett. Az Európai Parlament 2017 októberében határozottan kiállt amellett, hogy 5 éven belül ki kell vonni a forgalomból a glifozátot.
Egy hónappal később 18 európai uniós tagállam – Bulgária, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság – az uniós lakosság 65,71 százalékának képviseletében váratlanul mégis támogatta a glifozát újraengedélyezését. A döntés mellett akkor a legfőbb érv az volt, hogy a szer kivonása nagyobb anyagi kárt okozna a gazdálkodóknak, mint amennyire ártalmas a szer a környezetre és az egészségre. A megszokott 10-15 év helyett az EU azonban csak 5 évvel hosszabbította meg a gyomirtó engedélyét.
„Az eredeti határidő meghosszabbítása után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak 2023 júliusáig kell véglegesítenie a glifozátra, valamint legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer több reprezentatív felhasználására is kiterjedő kövekeztetéseit, amely alapján az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát arról, hogy az engedély megújítható-e vagy sem. A tagállamok várhatóan 2023 végén szavaznak majd” – mondja Simon.
Szerhasználat
A mostani szakértői jelentés szerint a világpiac első számú gyomirtójának számító glifozát globális felhasználása az elmúlt 10 évben csaknem 15-szörösére nőtt.
A Göttingeni Egyetem szántóföldi gazdálkodók körében végzett felmérése szerint a glifozátot Németországban mintegy 4,3 millió hektáron, a szántóterületek 39 százalékán alkalmazzák, és ez évente több mint 4 millió tonna vegyszer kijuttatását jelenti. Az Egyesült Királyságban pedig az összes gyomirtó szer közül a glifozátalapú gyomirtókat használták a legtöbbet szántóföldi kultúrákban: 2020-ban ez 2,8 millió hektáron 2,5 tonna hatóanyagot jelentett.
A vegyszerhasználat folyamatos növekedése miatt az európai kutatások a talajban, a felszíni és a felszín alatti vizekben is jelentős glifozátszennyeződést mértek. A szakértők szerint a glifozát AMPA néven ismert fő bomlásterméke (metabolitja) az alapvegyületnél is nagyobb mobilitást, vagyis szennyezőképességet mutat, és az agrártáj határain túli, urbanizált környezetben vett mintákban is kimutatható. Az új kutatások azt is megállapították, hogy a hatóanyag és a készítményekben használt adalékanyagok együttes toxicitása nagyobb volt, mint a glifozáté önmagában. Simon szerint mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vegyület a gyomok mellett a hasznos talajbaktériumokat is irtja. Ez azért sem mellékes, mert ezek a mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a növények képesek legyenek felvenni a létfontosságú ásványi anyagokat, de nem mellesleg a kórokozók elleni természetes védelemben is meghatározók.
Gyomirtómentes gyomirtás
A mostani jelentés közel 50 oldalon részletezi a glifozát használatát kiváltó alternatívákat. A szakértők által idézett német, olasz, dán, brit és francia kutatások eredményei egyöntetűen alátámasztják, hogy a gyomirtó szereket nem használó biogazdálkodás több évtizedes gyakorlatai révén teljes mértékben lehetséges glifozát nélkül gazdálkodni, ráadásul olyan léptékben is, hogy az kiszolgálja az élelmiszeripart.
Az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetései között is szereplő módszerek a teljes élőhely egyensúlyára törekvő ökológiai gazdálkodásban már évtizedek óta használt művelési technológiák. A sokszínű vetésforgók, az egyszerre elvetett növénytársulások gyomelnyomó hatása mellett a jól gépesített mechanikai eljárásokkal kiválthatók a glifozáttartalmú szerek, bár kétségtelenül több szakmai tudást feltételez az alkalmazásuk, ráadásul több munkával is jár.
A jelentés szerint „a vegyszeres növényvédő szerek alternatíváin alapuló, alacsony ráfordítású rendszer idővel a talajban és a földek környezetében is növeli a funkcionális biodiverzitást, ezzel növeli az agrárgazdaságok ellenálló képességét nemcsak más kártevőkkel, hanem az éghajlati ingadozásokkal szemben is, miközben lehetővé teszi a költséges gyomirtó szerekre és egyéb ráfordításokra fordított kiadások csökkentését”.
A szakértők szerint a döntéshozóknak meg kell fontolniuk, hogy a glifozát engedélyezésével továbbra is olyan termelési modellhez ragaszkodnak-e, amely csak az EU-tagországokban évente 50 milliárd euró elköltésével, ráadásul csak ideig-óráig érzékelhetően orvosolja a termőtalajok romlását, miközben lenullázza az olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint az uniós agrárszektort évi 14 milliárd eurós ingyen bevételhez juttató beporzás.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
