A modern embernek 12 ezer év kellett Európa meghódításához

2023.05.08. · tudomány

A mai modern ember az 54 ezer évvel ezelőtt kezdődő és 42 ezer évvel ezelőtt végződő időszakban telepedett meg az európai kontinensen – ismerteti a brit Guardian azt a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányt, amely a legújabb franciaországi ásatások eredményeit ismerteti.

„Az első két hullám kudarcot vallott, de az utolsó, 42 ezer évvel ezelőtti harmadik sikerrel járt, ezután a modern emberek átvették az egyeduralmat, a neandervölgyiek pedig eltűntek” – nyilatkozta a brit lapnak Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem munkatársa, a Franciaország dél-keleti részén, a Rhône középső völgyére néző Grotte Mandrin barlangban zajló feltárások vezetője.

A Grotte Mandrin lelőhely bejárata
photo_camera A Grotte Mandrin lelőhely bejárata Fotó: Thilo Parg

A Homo sapiens sapiens európai megtelepedése hosszú folyamat volt, miután nagyjából 60 ezer évvel ezelőtt elindult az afrikai őshazából. Slimak és munkatársai szerint az 54 ezer évvel ezelőttre datált első hullám során az íjakat és nyilakat is használó modern emberek a Földközi-tenger partvidékén keresztül már eljutottak a mai Közép-Franciaországba, így a châtelperroni kőszerszám-kultúrát is ők, nem pedig a neandervölgyiek (Homo sapiens neanderthalensis) hozták létre.

A châtelperroni kőszerszámok
photo_camera A châtelperroni kőszerszámok Forrás: doi/10.1371/journal.pone.0021545

„A châtelperroni szerszámok hasonlítanak a Közel-Keleten készült kőszerszámokhoz, ebből arra következtetünk, hogy a Homo sapiens hozta őket oda, amikor Európába költözött” – állítja Slimek.

A Rhône-völgyi Grotte Mandrin-barlangból előkerült 54 ezer éves kőnyílhegyek felbecsülhetetlen technológiai előnyt jelentettek a modern embereknek a neandervölgyiekkel szemben, ám ennek ellenére a Homo sapiens sapiens nem tudta megvetni lábát Európában. Ennek oka Slimek és munkatársai szerint, az első populációk csekély létszámában keresendő. A Grotte Mandrin-barlangból előkerült maradványok alapján az első hullámban alig 100 gyerek, nő és férfi élt tartósabban a folyóvölgyben. Ráadásul nagyjából egyidőben a neandervölgyiekkel, akikkel minden jel szerint békés és jó viszonyt tartottak fenn.

A 42 ezer évvel ezelőtt indult harmadik kirajzás során azonban nagyságrendekkel nagyobb létszámban érkeztek meg Európába, ahol Slimek szerint „elkezdtek szociális hálózatokat építeni, de nem a neandervölgyiekkel, hanem a Homo sapiens egyes kis különálló csoportjaival, amely aztán egész Európára kiterjedő hatalmas hálózattá növekedett, ami végül a neandervölgyiek hanyatlásához vezetett”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás