A modern ember elsősorban a kooperatív és jó fizikummal rendelkező embereket választja barátjának, és nem a saját céljai eléréséhez szükséges tulajdonságok alapján dönt, egy friss kutatás szerint.
A viselkedési evolúció eddig másként ismert aspektusára egy ismert régészeti lelőhelyek térbeli struktúráját statisztikai módszerekkel vizsgáló kutatás világított rá.
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
A Lisszaboni Egyetem kutatói ultraprecíz radiokarbonos technológiával vizsgálták a korábban feltárt maradványokat.
A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
Egy dél-afrikai kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével határozta meg több megkövesedett lenyomat pontos korát.
A Homo sapiens sapiens 54 ezer évvel ezelőtt kétszer is megjelent a kontinensen, de csak a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtti hullámban érkezőknek sikerült kiszorítaniuk a neandervölgyieket, állítja a legfrissebb kutatási eredményeket összegző új francia tanulmány.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.