Egy frissen megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek 60-120 ezer évvel ezelőtt jutottak el Eurázsiába, de hogy milyen úton, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Két antropológus most megfejtette a lehetséges útvonalakat.
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Egy spanyol barlangban 15 megkövesedett kagylót és csigát találtak, és csak az egyiket használták valamilyen eszközként közülük. A 46 ezer éves leletek a gyűjtőszenvedély eddigi legkorábbi bizonyítékai lehetnek.
Egy őskori emberek életmódjának rekonstruálására kidolgozott biomolekuláris régészeti módszer jelentőset lendíthet az évek óta megrekedt gyógyszeripari kutatásokon.
A Homo sapiens sapiens 54 ezer évvel ezelőtt kétszer is megjelent a kontinensen, de csak a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtti hullámban érkezőknek sikerült kiszorítaniuk a neandervölgyieket, állítja a legfrissebb kutatási eredményeket összegző új francia tanulmány.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.