A neandervölgyiek apaként vettek részt a modern emberrel való keveredésben
Az ugyanakkor még nem világos, hogy miként alakult ki ez a mintázat.
neandervölgyi ember
Lehet, hogy az AI világuralomra tör, de egyelőre még egy nyomorult neandervölgyit se tud lerajzolni
Egy friss amerikai kutatásban megvizsgálták, hogy milyen képet alkotnak a neandervölgyiekről. Annak ellenére, hogy az elmúlt 150 évben sokat finomodott az ősemberekről alkotott tudományos vélemény, az eredményeken ebből szinte semmi sem látszik.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Számítógéppel modellezték, hogyan juthattak el a neandervölgyiek az Altaj-hegységhez
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek 60-120 ezer évvel ezelőtt jutottak el Eurázsiába, de hogy milyen úton, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Két antropológus most megfejtette a lehetséges útvonalakat.
A de-extinction filozófiai problémái: fel szabad-e támasztani a kihalt fajokat?
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Már a neandervölgyiek is gyűjtötték a fosszíliákat
Egy spanyol barlangban 15 megkövesedett kagylót és csigát találtak, és csak az egyiket használták valamilyen eszközként közülük. A 46 ezer éves leletek a gyűjtőszenvedély eddigi legkorábbi bizonyítékai lehetnek.
A neandervölgyiek fogkövei segítenek az új antibiotikumok fejlesztésében
Egy őskori emberek életmódjának rekonstruálására kidolgozott biomolekuláris régészeti módszer jelentőset lendíthet az évek óta megrekedt gyógyszeripari kutatásokon.
A modern embernek 12 ezer év kellett Európa meghódításához
A Homo sapiens sapiens 54 ezer évvel ezelőtt kétszer is megjelent a kontinensen, de csak a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtti hullámban érkezőknek sikerült kiszorítaniuk a neandervölgyieket, állítja a legfrissebb kutatási eredményeket összegző új francia tanulmány.
A neandervölgyiek agya felnőtten is fiatalos maradt, ugyanúgy, mint a mai embereké
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
A nők vándorlása kötötte össze a kis közösségekben élő neandervölgyiek csoportjait
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A húst megették, a vért és a csontot nem szerették a neandervölgyiek
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
Rekonstruálták a több mint 50 ezer éve élt fiatal neandervölgyi arcát
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.