A legújabb felfedezések arra utalnak, hogy az első anatómiailag modern emberek már 54 ezer évvel ezelőtt megjelentek Európában, 14 ezer évvel az utolsó neandervölgyiek eltűnése előtt. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott archeogenetikai kutatások alapján egyértelmű, hogy a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással, az együttélés tárgyi bizonyítékai azonban eddig még nem kerültek elő.

A Scientific Reports folyóiratban október 13-án publikált tanulmány szerint egyértelmű a két emberfaj a mai Spanyolország északi és Franciaország déli területein köze 2800 éven át egymás szomszédságában élt – írja az IFL Science.

Brit és holland kutatók a felső paleolitikumban felvirágzó, míves kőeszközeiről és az első ismert barlangfestményeiről ismert aurignaci kultúra korai szakaszából származó, bizonyítottan a modern emberekhez köthető leleteket vetették egybe a 32-30 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek châtelperron-i iparának tulajdonított anyagával. A leletek radiokarbonos kormeghatározása alapján a kutatók arra jutottak, hogy a H. sapiens és a H. neanderthalensis populációi közel 3 évezred keresztül közös fennhatóságuk alatt tartották Dél-Nyugat-Európát.

A tanulmány szerzői szerint a régészeti leletek alapján továbbra sem pontosan megmondani, hogy mennyi ideig is tartotta modern és a neandervölgyi emberek szomszédsága, mint ahogy azt sem, hogy a csoportok közötti interakciók véletlenszerűek vagy intézményesített és rendszeres találkozások voltak-e.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: