A legújabb felfedezések arra utalnak, hogy az első anatómiailag modern emberek már 54 ezer évvel ezelőtt megjelentek Európában, 14 ezer évvel az utolsó neandervölgyiek eltűnése előtt. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott archeogenetikai kutatások alapján egyértelmű, hogy a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással, az együttélés tárgyi bizonyítékai azonban eddig még nem kerültek elő.

A Scientific Reports folyóiratban október 13-án publikált tanulmány szerint egyértelmű a két emberfaj a mai Spanyolország északi és Franciaország déli területein köze 2800 éven át egymás szomszédságában élt – írja az IFL Science.

Brit és holland kutatók a felső paleolitikumban felvirágzó, míves kőeszközeiről és az első ismert barlangfestményeiről ismert aurignaci kultúra korai szakaszából származó, bizonyítottan a modern emberekhez köthető leleteket vetették egybe a 32-30 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek châtelperron-i iparának tulajdonított anyagával. A leletek radiokarbonos kormeghatározása alapján a kutatók arra jutottak, hogy a H. sapiens és a H. neanderthalensis populációi közel 3 évezred keresztül közös fennhatóságuk alatt tartották Dél-Nyugat-Európát.

A tanulmány szerzői szerint a régészeti leletek alapján továbbra sem pontosan megmondani, hogy mennyi ideig is tartotta modern és a neandervölgyi emberek szomszédsága, mint ahogy azt sem, hogy a csoportok közötti interakciók véletlenszerűek vagy intézményesített és rendszeres találkozások voltak-e.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egy korábbi Nobel-díjas fia, a neandervölgyi genomot szekvenáló Svante Pääbo kapta a 2022-es orvosi Nobel-díjat

Bodnár Zsolt tudomány 2022. október 3.

A svéd genetikust az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért díjazták.

Az éghajlati változások döntő módon befolyásolták az ember evolúcióját

Tóth András tudomány 2022. április 13.

Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.

Rekonstruálták a több mint 50 ezer éve élt fiatal neandervölgyi arcát

Bodnár Zsolt tudomány 2021. szeptember 16.

A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.